a Genezis és ami mögötte van

Midőn fönn az ég nevetlen

s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet -

A Gilgames teremtés (Enuma Elish kezdetű) - mezopotámiai - teremtéstörténet indító sorai (Rákos Sándor fordítása)

Az emberek ősidőktől fogva próbálkoznak helyüket megtalálni a világban. A folyamatnak fontos eleme a kezdetekről való elmélkedés. Könnyebb megmondani ki vagyok én, ha ismerem milyen kapcsolatban állok az engem körülvevő világgal. A világ részei a tárgyak, az állatok, és sok esetben az istenségek is, akik néha megfeleltethetők egy-egy természeti erőnek (pl. Quetzalcouatl az Azték szélisten).
A világ és az élet eredetéről minden tisztességes nép alkotott egy történetet. Sokat ma is ismerünk.A japánok szerint Japán a sártócsához hasonlító káoszból keletkezett. Izanagi és Izanami - az istenek atyja és anyja - tőrükről lecsöpögő anyagból hozták létre az első szigetet.
Egy afrikai azt mondaná, hogy történetét apjától hallotta, aki a maga rendjén az ő apjától, és a történet így terjed a kezdetektől fogva. Szerinte három istenség volt: Nzamé, Mebere és Nkva. Nzamé mindent megteremtett, majd miután megmutatta mindezt istentársainak, úgy döntöttek kell valaki, aki irányítja a teremtést, aki az Úr lesz ezek felett. Erre a célra "készült" az első ember.

Keresztény körökben mosolygunk ezeken a gyermetegnek tűnő történeteken, mégis sokan a kereszténység ellen intézett támadásnak veszik, ha valaki a Mózes első könyvében megjelenő történetet hasonló síkon kezdi elemezni.

1849-ben kerülhettek a kutatók közelebb ahhoz, honnan is származhat a Bibliabeli teremtéstörténet. Aki a "higgy és ne kutass!"- elvet vallja, az itt le is állhat, de titeket tovább invitállak. Lássuk, mi is az eredete ennek a sok vitát kiváltó szövegnek, mely annyiunkat elbűvöl!

Hét agyagtábla

Austen Henry Layard ásatásai során bukkant rá az ó-babiloni nyelven íródott szövegekre. Igen megviseltek voltak. Egyes sorok az olvashatatlanságig rongálódtak. Az V. tábla teljességgel tönkrement, másolatait azonban később megtalálták.

A szöveg angolul és magyarul is olvasható. Ez az Enuma Elish kezdetű eposz, melyet magyarul Gilgames teremtésnek nevezünk. A cím a szöveg első sorának részlete, "Midőn fönn". A szöveget rituális célból, a babilóni újév ünneplése során olvasták fel.


A történet

A szöveg elején megismerkedhetünk a két ősistennel, Apszuval és Tiámattal minden létező apjával és anyjával. Jó néhány más istenséget is teremtenek, akik igen csak feldühítik Apszut, mert nagy zajt (bábel) csapnak. Az istenek atyja úgy dönt, elpusztítja a sok rakoncátlan istenségeket, de Tiámat, - akinek utóbbiak hatalmas testében lakoznak - értesíti a legerősebb istenséget, Nudimmudot. Nudimmud mindjárt a többiek segítségére siet és megöli Apszut. Ezután több utódja születik, melyek közül legnagyobb és legbölcsebb Marduk. A kis Marduknak a szelet adják játékszerként, aki hatalmas tornádókat és homokviharokat kavar Tiámat testében, ez pedig feldühíti a többi istenséget.
Az istenségek meggyőzik Tiámatot, hogy bosszulja meg férje halálát. A dühös asszony hatalma megnő, szörnyeket teremt, ezektől azonban az istenségek berezelnek, életük veszélyben forog. Mardukot választják ki, aki ezután megküzd Tiámattal, és le is győzi őt. Testéből pedig megalkotja a Földet.
A történet befejezésében még néhány gyilkosság eredményeként Marduk megteremti az emberi fajt agyagból és vérből, majd várost alapít Babilon néven, mely a hangoskodó (bábelt teremtő) istenségek lakóhelye lesz.


A hipotézis

Már a szöveg megfejtése után felmerült a kutatók fejében az ötlet, lehet, hogy a bibliai teremtéstörténet forrása az Enuma Elish és egyéb Közel-keleti mítoszok lehetnek.
A Gilgames teremtést durván a Kr. e. 18-16. századra saccolják, míg Mózes 1. könyve valószínűleg a Kr. e. 6-5. században keletkezett. Azt tudjuk, hogy a szöveg régebbi és azt is, hogy általában a nagyobb népek (babilóniaiak) szokásai, kultúrája, mítoszai befolyásolják a kisebbekét (zsidók). Most lássuk, milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a mezopotámiai mítoszok, és Mózes első könyvének teremtéstörténete között.


Midőn fönn az ég nevetlen...

Úgy a Genezisben mint az Enuma Elish-ben a teremtési aktus isteni szóra történik. Az Enuma Elish ezt úgy írja le, hogy az ég és a föld még nem voltak megnevezve, míg a Genezisben a teremtés a "legyen [a teremtmény megnevezése]" szót követi.


...vizeikkel egybemosódtak...

A Genezisben Isten elválasztja a fenti vizeket a lenti vizektől. Az ókori Közel-kelet világképében a Föld egy körlaphoz hasonlított, mely felett (az eső forrása) és alatt (ezen úszott a szárazföld) édesvíz-tenger volt. Ezt a teremtés során egy szilárd boltozattal (égbolt) választja el Isten. Az Enuma Elishben a boltozatot Tiámat félbevágott hatalmas teste képezi.

Kettévágta Tiámat törzsét, két félre, mint kagylót, osztotta
egyik feléből teremtette a magas égnek kupoláját,

Ezen kívül a korabeli elképzelés az volt, hogy a szárazföld körül (ami megfelelt az akkor ismert világnak) nagy tenger terül el.

Itt még érdemes azt is megemlíteni, hogy magától értetődőnek vesszük, hogy Isten a teremtéskor teremti meg a vizeket is. Pedig, ha elolvassuk az 1. Mózes 1 és 2. versét kiderül, hogy a vizek már jelen vannak a teremtésnél. A mélység ebben az esetben a vizek mélységeit, vagyis az óceán mélyét jelöli. Isten lelke, pedig már ott lebeg a vizek felett, pedig korábban szó sincs a víz megteremtéséről. Ez nem csak hogy összecseng azzal, amit a korabeli Közel-keleten hittek (ti. a teremtés előtt uralkodó káosznak köze volt az óceánhoz, a vizekhez), de azt is jól szemlélteti, hogy a zsidóknak fogalmuk nem volt a Föld kinézetéről, vagy eredetéről, vagy arról, hogy létezik világűr. Úgy képzelték, hogy az óceán mindig is létezett, és valamilyen formában ebbe a kaotikus víztömegbe teremtett Isten.


Fölragyogtatta Nannart fényesen, reábízta az ég őrízetét...

A csillagokkal hasonló a helyzet. Az Enuma Elish 5. kőtáblája arról szól, hogyan teremti meg Marduk az ég csillagait, "megjelölvén az évnek napjait". A kutatók szerint az 1. Mózes 1:14-beli szöveg innen eredeztethető.


Leültek akkor a nagy istenek, leültek, tányért raktak maguk elé.

Egy másik érdekesség, hogy az Enuma Elishben ugyanúgy mint a Genezisben az istenek tanácskoznak az ember teremtése előtt, majd e végső teremtés után lakomát ülnek (megpihennek).


Bősz sárkányokat is költött a tenger iszapjából...

Utoljára megemlíteném még, noha ez nem feltétlenül jelenik meg a Genezi könyvében (sokkal inkább Jóbnál), hogy a korabeli mitológiában a kezdeti káosz megszemélyesítése egy tengeri szörny volt, mely harcolt a teremtő istenségekkel. Erre a figurára leviatánként (az új fordítású bibliában pedig krokodilként) bukkanhatunk. És itt mindjárt át is térhetünk arra, miben is különbözik a Genezis a többi korabeli mitológiától.


Nagy a hasonlóság, de nagy a különbség is!

Noha azt láttuk, hogy a korabeli zsidók világról alkotott képe megfelelt a környező népek világképének (lapos világ, a szárazföld a vizeken úszik felette búra alakú égbolt) Istenről alkotott képük nagyon is különbözött környezetük istenképétől. A Genezis Istene olyan teremtő isten, aki minden teremtménye fölött áll. A leviatán már nem kellhet harcra vele. A Genezisben nem jelenik meg több istenség (noha utalások vannak rá, pl. az Elohim többesszáma), az pedig különösen feltűnő, hogy semmiféle viszálykodás nincs az isteni világban. A Genezis elutasít mindenféle korabeli mitológiát, a világ létrejötte nincs összefüggésben az istenségek születésével. Az ember szerepe sem az istenek kielégítése többé, dolga van a Földön.
Ezen kívül a Genezisnek semmilyen politikai vonatkozása nincs. Nem tesz említést Izráelről, vagy a zsidókról. Az Enuma Elish ezzel szemben Marduk királynak és Babilonnak emelt műemlék.


Tehát...

Levonhatjuk a következtetést, hogy a Genezis írói nem voltak tisztában a világ keletkezésével, vagy a föld kinézetével. Nem tudományos műnek szánták a szöveget, sokkal inkább saját világképüket és istenképüket fejezték ki benne.



Felhasznált és ajánlott irodalom:

Szalai A. A Genezis műfaji értelmezése (elérhető itt) 2009.
PiCo Study of Genesis/Genesis as a Myth (elérhető itt) Wikiversity.
Mezopotámiai teremtéstörténet (elérhető itt) Magyar Elektronikus Könyvtár

a G-történet - praeludium

"Az evolúció elmélete [...] már megjelenése óta komoly bírálatokat váltott ki, mégis a tudomány általános elfogadott álláspontjává vált. Az evolúció elméletével szemben a csatabárdot a tudományos kreacionizmus ásta ki, amely különösen az utóbbi negyven évben óriási munkát végzett az evolúcióelmélet ellen és a teremtés mellett szóló érvek felsorakoztatásában. Ma már egyre inkább az a helyzet, hogy az evolucionista-naturalista hit dogmatizmusával szemben egyre elfogadottabbá válik a teremtésnek mint alternatívának az elmélete."

Részlet Dr. Jeszenszky Ferenc ajánlásából a Kérdések a kezdethez c. könyvhöz.

Így köszönti olvasóit Don Batten, Ken Ham, Jonathan Sarfati és Carl Wieland magyar nyelvre fordított és 2003-ban kiadott könyve, mely kreacionista körökben igen nagy sikernek örvend, a Kérdések a kezdethez.

• Isten valóban hat nap alatt teremtette a világot?

• Mit tartsunk a 14C-módszerrõl?

• Miért láthatunk távoli csillagokat egy fiatal világegyetemben?

• Miért van olyan sok destruktív mechanizmus az élőlényekben?

• Honnan jött Káin felesége?

• Hogyan fért bele az a sok állat Nóé bárkájába?

• Az egész földre kiterjedt-e az özönvíz?

• Honnan jött az óriási vízmennyiség az özönvíz során?

• Hogyan élték túl az özönvizet az édesvízi és a tengeri halak?

• Hogyan jutottak el a bárkától az állatok az olyan távoli helyekre mint Ausztrália?

• Hogyan jöttek létre a különbözõ emberi rasszok Nóé családjából?

• Mit jelent a kontinensek vándorlása?

• Valóban voltak jégkorszakok?

• Mi történt a dinoszauruszokkal?

A fenti kérdéseket a könyv hátoldalán, az ajánlóban olvassuk, mely ígéri, választ kaphatunk rájuk, igaz a korai kiadásokban a Kérdések a teremtéshez (Freud?) c. könyvtől kell várnunk ezeket (később ezt javították).

G mint genezis, azaz a teremtéstörténet. A sorozatban bő áttekintést nyerhetünk majd a kreacionizmusról és az evolúció elméletéről, belesünk a zsidó, és más népek teremtéstörténeteibe is. Lesznek pszichológiai és hitéleti vonatkozások, egyszóval körbejárjuk a lehető legtöbb oldalról ezt az igen nagy témát. Egyes esetekben konkrét választ tudunk majd adni, máskor felesleges vitákba bonyolódunk.

A sorozat célja: szemléltetni, hogy keresztényként elfogadhatjuk az evolúció elméletet.

Az irány egyértelmű. Jómagam hatnapos kreacionista voltam, de ma már úgy látom, semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá ezen hipotézishalmaz tudományos mivoltát. Ugyanígy az Intelligent Design mozgalom érvei sem állják meg a helyüket.

Ennek ellenére beszélgethetünk a felvetődő kérdésekről. Jómagam mindig a mindenkori tudomány álláspontja szerint közelítek majd a témához, ahol pedig hitkérdés merül fel, ott a saját hitem alapján fogok válaszolni és kérdezni.

Képzésem szerint biológus vagyok, a teológiához amatőr szinten konyítok. Ezért várom a javítási, szerkesztési javaslatokat és a témaötleteket.

A G-történet elkezdődött...

istenképek 3.

Azok akik választottak képet, már megemészthették a vele kapcsolatos gondolatokat. Így hát lássuk, hogy melyik kép mit szimbolizálhat, és milyen kérdések merülhetnek fel vele kapcsolatban!

Minden magyarázat az alábbi összeállításban csak egy a sok lehetséges közül, így ha számodra teljesen mást mondott a kép az úgy rendben is van. Mindannyian egyedi, csodák vagyunk.

A dupla nyílra kattintva egyenként nézegethetitek a képeket!

Az istenképek sorozatnak lesz még negyedik része is, amiben várhatóan befejezem a hamis ideológiákról szóló bejegyzést.

Hogy addig se unatkozzatok végezzétek el a következő gyakorlatot:

Üljetek le csendbe, és válaszoljatok a következő kérdésre:

Ha Isten tánc lenne, milyen tánc lenne?

istenképek 2. - hamis ideológiák

Ha az istenképünk rossz szinte lehetetlen, hogy ne legyenek hamis ideológiáink. Nem kevés tévképzettel találkozhatunk napjainkban a kereszténységben. Egyesek már a lovagkorból velünk vannak. Például: A nők érzékiek, bűnre csábítják a férfiakat. A középkori lovag saját énképét próbálta megvédeni ezzel. Képtelen volt megbirkózni saját vágyaival. Az, hogy "dűlőre akarja vinni" a hölgyet, nem fért bele a magáról alkotott nemes férfiképébe, inkább a nőre projektálta az ügyet, mondván, az bűntől csöpögve megpróbálja őt elcsábítani. Ilyen és ehhez hasonló tévképzetekről lesz szó a következőkben.

Feltevődik a kérdés: a lelkiismeretem szava Isten szava-e? Természetesen Isten a lelkiismeretünkön keresztül is szólhat hozzánk (hogy hogyan, azt ne tőlem kérdezzétek), de a lelkiismeretünk nem valami égből pottyant dolog. Keményen beleivódnak a neveltetésünk során szerzett tapasztalatok és sebek, és ezek befolyásolják majd a működését. Ezzel együtt nagyszerűen használhatjuk bizonyos helyzetekben, a művészet azonban abban van, hogy felismerjük mikor van szükség moralizálásra és mikor kell azt a bizonyos hangot megregulázni, és inkább a spiritualitást választani. (Figyeljük meg, hogy ez tudatos VÁLASZTÁS!)

A hamis ideológiák egy részét a bejegyzésben találjátok majd. Önkényesen válogattam a nekem tetszők közül. Ezekről úgy éreztem napi rendszerességgel találkozhatunk velük. A többi itt olvasható.

Ezek a mondatok általában érzelmileg húzós helyzetben törnek elő belőlünk úgy, mint a szülői tiltások vagy parancsok. Nem véletlen, ugyanis sokak hitéletében kapaszkodókat jelentenek. A valóság azonban az, hogy ezek a kapaszkodók semmihez nincsenek odacsavarozva szerintem, de sokan kapaszkodnak beléjük. Ennek az lesz az eredménye, hogy olyan Istennel harcolnak a delikvensek aki nem létezik.

1. Vigyázz, mert megver az Isten! vagy Vigyázz, megver az Isten, mert... (tetszés szerinti befejezés)
2. Isten a jókat szereti a rosszakat pedig... elveti.
3. Mindenért meg kell bűnhődni. v. Meg lesz annak a böjtje.
4. Isten nem ver bottal!
5. Megbüntet az Isten ezért! v. Miért büntetsz engem Isten?
6. A jónak nem eshet bántódása. - és Jézus?
7. Ha erősebb lett volna a hitem, ez nem történik meg! vagy Ha erősebb lett volna a hited, soha nem váltál volna el!
8. Az ember velejéig romlott.
9. A testi dolgokat Isten megveti és lenézi.
10. Önmagunkat szeretni bűn.
11. Legfőbb erény az engedelmesség.
12. A betegség Isten büntetése. Ha igazán hiszel, nem leszel beteg.
13. A hit erejével legyőzhető a depresszió, nem gyógyszerre van szükség!
14. Keresztény embernek nincs szüksége pszichológusra, mert Isten ad neki gyógyulást.
15. A szeretet mindent megold. v. A szeretettel mindent meg lehet oldani. v. Ha jobban szeretnék most ez nem lenne!
16. Az ösztönök és a testi vágyak megvetendő dolgok. Az érzékiség az ördögtől való.
    
17. A sorscsapásokat Isten méri az emberre.
18. Önmagunk megvetése kedves Istennek!
19. A test örömei piszkossá tesznek és undorítóak!
20. Aki ilyet tett az nem üdvözülhet!
21. Akit Isten szeret, azt megfenyíti.
22. A szeretet nem érzelem!
23. Amit a szentírásban olvasunk azt el kell hinni!
24. A nemhívők elkárhoznak!
25. A cél szentesíti az eszközt!
26. A férfi a teremtés koronája.
27. A szex állatias dolog. Undorító Isten szemében!
28. Aki nincs megkeresztelkedve/nem merítkezett be, az nem lehet Isten gyermeke.
29. Egy igaz vallás van ami Istentől származik!
30. Valakire megharagudni vagy szomorúságot okozni bűn.
31. Én vagyok a felelős mások boldogáságért, üdvösségéért.
32. Minden ami nem keresztény, az veszélyes, ördögtől való.

forrás: Pál Feri atya előadásai

A lista egy következő bejegyzésben folytatódik majd. Ne feledjétek, hogy a bővített változat itt megtalálható. Nem kommentáltam, hogy együtt tehessük meg majd alant. Beszélgethetünk ezekről, és a dokumentumban szereplő többi ideológiáról is. Írjátok meg a velük kapcsolatos jó/rossz tapasztalataitokat. Szabad a pálya.

Isten vagy a pszichológus?

Egyik barátom komoly depresszióval küzdő alkoholbeteg. Tavaly nyáron látogattam meg utoljára őt, mikor is találkoztam a szüleivel. Akkoriban egészen rosszul állt a fiú szénája - nem sokkal korábban volt öngyilkossági kísérlete és a felgyűlt feszültséget önbántalmazással - karja vagdosásával - vezette le. A család komoly keresztény darab. Tudtam arról, hogy a szülei elutasítóak a külső segítségkérés iránt, különösen ha ez pszichológus, lelki gondozó személyében nyilvánul meg. "Nem a pszichológus fog segíteni Sanyin, hanem Isten! Mi csak Istenben bízunk!" (a név fiktív) - jött a válasz, mikor ottjártamkor felvetettem ezt a gyógyulási lehetőséget a szüleinek.


Bartos Károly lelkész és pszichológus előadása alapján írom a saját véleményemet.
Istent kizárni a tudomány bizonyos területeiről felesleges és nagyon romboló lehet. A lábtörésünkkel ortopéd orvoshoz, vagy sebészhez fordulunk. Ha a fogunk elviselhetetlenül fáj napok óta, akkor előbb-utóbb elmegyünk a fogorvoshoz. Miért gondoljuk akkor, hogy a lelki problémáinkkal csak Istent lehet zargatni? Legyünk következetesek! Szívinfarktusunk volt? - hagyjuk a kardiológust, imádkozzunk helyette gyógyulásért! Tüdőgyulladástól fulladozunk? - ugyan, elég lesz Istent kérni, és ő meggyógyít! Ha a testi bajainkkal orvoshoz fordulunk és ezt megfejeljük imákkal - tehát összefűzzük a spiritualitást és a tudományt - ne akarjuk a másodikat kizárni lelki betegségeink esetén sem! Ha a testünkre odafigyelünk tegyük ezt a lelkünkkel is. Test és lélek egy! Mindnyájan tudjuk, hogy a hosszan fennálló stressz előbb-utóbb szív és érrendszeri megbetegedésekhez vagy daganatos betegségekhez vezethet. Ezt pszichoszomatikus megbetegedésnek nevezzük. A lelki állapotunk kihat a testi egészségünkre is. (Megjegyzem, ez visszafelé ugyan olyan jól működik!) Ezért elmondhatjuk, hogy bármely gyógyulás akkor hatékony, ha megbízunk a gyógyszerben és a gyógyítóban. Ahhoz, hogy egy pszichológiai módszer hatékony legyen el kell fogadnunk, és alkalmaznunk. Ha nem tesszük, az olyan mint ha nem vennénk be a tablettát, amelyet az orvos felírt. Persze sokan - ahogy a kedves barátom is - még orvoshoz sem jutnak el, akkora gátakat alakítottak ki magukban a pszichológiával szemben.

Félelmekkel el vagyunk látva. A 21. század értelmiségi emberének elsődleges félelme intellektuális síkon jelentkezik. Tudok-e eleget ahhoz, hogy érvényesüljek a szakmámban? Már gyermekkorunktól elkezdik ránk pakolni a tudományokat, nem tartva szem előtt, hogy mi mások vagyunk. Pl. művészek és egyáltalán nincs érzékünk a matematikához. Mindenki egy kaptafára készül. Meg kell feleljünk a matektanár elvárásainak, egyetemi tanáraink elvárásainak vagy a munkaadónkénak. Elsősorban hölgyekre jellemző, hogy nem tudnak megfelelni annak a test-képnek amelyet a kor médiája sugároz feléjük. Kemény szorongásokat tud ez okozni, különösen serdülőknél. A ránk nehezedő nyomás csökkentésének egyik módszere ha álarcokat tartunk magunk elé.

A gyülekezetben elvárás az alázat gyakorlása a vezetővel szemben, mindegy milyen badarságokat talál ki. Egymással szemben a tagok szeretetet várnak el. Ezt sokan kihasználják, de egy igaz keresztény megbocsát és ki is békül! - hangzik a fáma. Új megtérő hamar kifaragja magának a vadonatúj álarcát, hisz ha nem tenne így egy-kettőre kint találná magát a gyülekezetből. Íme, kész egy új, rendes, kedves keresztény ember - aki mellesleg retteg attól, hogy saját gondolatai is vannak. Így készítjük mi a neurotikus embereket. Csak egy kérdés a jóhiszemű kollégákhoz: Aki mindig tökéletest játszik, aki mindig tudja mi az igazság (és ezzel együtt a menny kapujának a kulcsait birtokolja) az nem válik egy idő után farizeussá?
Isten közvetlenül gyógyít a biblia szövege által. Közvetve pedig a gyülekezet által gyógyítaNA, ha lenne olyan a közösségben akinek el lehetne mondani a feszültségeinket és moralizálás helyett megértést kapnánk tőle. (Ezzel még mindig gondom van, annyira átjárt ez a szellemiség. És ha épp nem moralizálok, akkor elméleteket gyártok, ahelyett, hogy egy egyszerű: Megértelek-et mondanék.)
Van egy határ, amit a gyülekezet már nem képes megoldani. Életünk során szereztünk olyan sebeket, melyeket védekezés képen a lelkünk legmélyére, a tudatalattiba szorítottunk. Sokunknak rengeteg mocsok, fájdalom rejtőzik lent. Olyan dolgok, amikről nem tudunk, de befolyásolják a viselkedésünket, az érzelmeinket és az életminőségünket. Ilyen helyzetben mi a teendő? Imádkozzunk gyógyulásért és üljünk a fenekünkön? Azok akik felismerik, hogy segítségre van szükségük, azoknak van kihez fordulniuk. Ilyen esetekben ott van a pszichológus vagy lelki gondozó, akinek a szaktudása megengedi, hogy a mély fájdalmainkat feltárja. Ő azért tanult, arra képezték ki, hogy meglássa a viselkedésünkből, beszédünkből, a múltunkból a be nem gyógyult, felszín alatt rohadó sebeinket, esetenként feltépje a heget, majd bekötözze azt.

Mi van ha a pszichológus nem keresztény? Mk. 9, 38-40