ép lassan ki is került. Volt ott még egy kisebb, keverék is. A szájából hiányzott egy kis darab. Biztos egyik csatájában vesztette el. Összességében nem volt a legesztétikusabb látvány.Az utóbbi állat láthatóan ismerkedni akart. Elkezdtem cöcögtetni, és ekkor megtörtént a csoda: elkezdte csóválni a farkát :)
Egy olyan ősi érzést éltem át, amit igen ritkán tapasztalok. Attól a pillanattól kezdve néhány percig ő az én kutyám lett. Utánam jött, néha megelőzött, visszanézett rám. Szeretet ébredt bennem ez iránt az állat iránt, akit akkor láttam először és valószínűleg utoljára. Csányi Vilmos előadásán hallottam erről. Az a pár ezer év, amit együtt töltöttünk - kutya és ember - nyomot hagyott mindkettőnkben.
Másik nap reggelén, egy szimpatikus srác ült mellettem a buszon. Általában ugyanakkor utazunk. Egészen tetszik az öltözködési stílusa, és noha egyszer sem beszélgettünk (ergo nem ismerem, csak a viselkedéséből tudok levonni következtetéseket) ennek ellenére számomra vonzó a kisugárzása. Egészen egyszerű dolog történt, aminek a megértéséhez tudnotok kell azt, hogy az elsődleges szeretetnyelvem az érintés. A térdem hozzá ért a térdéhez. Hm... Mindjárt be is villant, hogy ez mennyire gay már?! Aztán tudatosult bennem, hogy ezt a társadalmi nyomás mondatja velem, és erőt vettem magamon, teret engedve az előző érzésnek. Nincs ebben semmi ferdeség, sőt nagyon szép és természetes. Egészen érdekes volt. Azt tapasztaltam meg, amit korábban a kutyával. Egyek vagyunk. Egy csoport tagja. Mi, akik most itt ülünk egymás mellett a buszon, egy irány fele haladva. Ő is korán kel, valószínűleg suliba megy épp, én is, munkába. Átérzem a fájdalmát. :D Egy hordának a tagjai, akik hasonló nehézségekkel küzdenek.
Így állok a kutyákkal és az emberekkel.
Most Érden mi is kaptunk egy kutyut, aki nagyon hűségesen követett minket, de nem volt nálunk víz, úgyhogy pikk-pakk bekéredzkedett egy kertesház kapuján, ahol viszont volt.
VálaszTörlésÍgy elhagyott minket. De addig jött, és megugatta a többi kutyát, hogy "maradjatok már csöndben, ők jó emberek". :)
Eszem a szivit :D
VálaszTörlésAzért tök vagány, hogy hozzá tudjuk tenni a mi elképzelésünket. Megkérdeztem volna a kutyát, hogy ő hogy élte meg a találkozást velem...
A bejegyzés második része is érdekes. A kultúrák mennyire különbözők lehetnek. Egymáshoz értetek véletlenül, és egyből arra gondoltál, hogy az már gay; bizonyos keleti kultúrákban pedig még az is teljesen normális, hogy férfiak kézenfogva mennek az utcán. Nincs semmilyen homo tartalma, pusztán a barátság, összetartozás kifejezése. Hasonlót szoktak felénk is csinálni a lányok.
VálaszTörlésA kutyákkal és emberekkel kapcsolatban meg ez az idézet ugrott be... no comment. :]
I am misanthropos, and hate mankind
For thy part, I do wish thou wert a dog
That I might love thee something.
(Shakespeare)
Norbs, azt a buguntu reklámot vedd már le, tegyél oda vlmi értelmes logót már. (mondjuk az én blogomét, ehhe ehhe :)
VálaszTörlés