kövekbe vésett kor

Sokan úgy gondolják, hogy már a zsidó és az első keresztény gondolkodók is úgy hitték, hogy a Föld igen fiatal, az idős Föld ötlete pedig új keletű - csak a modern tudomány fejlődésével került be a köztudatba. Azonban nem veszik figyelembe, hogy a keresztény egyházatyák közül jó néhányan nem betű vagy szó szerint értelmezték a genezist, nem úgy ahogy sokan a modern és kortárs egyházakban teszik.

Honnan is ered a főleg neoprotestáns körökben oly népszerű ötlet, miszerint bolygónk 6000-10000 éves?

1650-ben Ussher püspök közzétette kronológiáját, melyben a bibliai nemzedékek korának összeszámlálásával kiszámolta, hogy a teremtés Kr.e. 4004 október 23-án kezdődhetett. Nem ő volt az egyetlen aki ilyen módszerrel próbált rájönni a nagy titokra. Sir Isaac Newton és Kepler hasonló eredményeket kapott az összeadást követően. Napjainkban ezeket a tévedéseket természettudományosnak nevezett eredményekkel próbálják alátámasztani fiatal föld kreacionisták.

A felvilágosodás után, a modern tudományos élet beindulásával egyre nagyobb figyelmet kaptak azok a tények, melyek például a bibliai özönvíz beszámolójával mondtak ellent, s arra utaltak, hogy Földünk jóval idősebb mint korábban hitték. Lord Kelvin (azaz William Thomson) feltételezte, hogy a Föld olvadt masszaként kezdte életét, és így a lehűlés rátájából 100millió éves kort saccolt neki. Ezt a kort azonban korabeli tudósok, többek közt geológusok és biológusok is - mint Charles Darwin - kevésnek tartották.

Napjainkban a hipotetikus számításokon kívül más módszereink is vannak a föld korának meghatározására.

Az egyik legbiztosabb ilyen módszer a radioaktív kormeghatározás, melyet kreacionisták oly sokféle módon próbálnak hiteltelenné tenni - mindeddig sikertelenül. Megjegyzem, -egyéb eszköz hiányában - szükséges részükről a módszer tagadása, mert olyan egyszerű módon magyarázza a Föld idős korát.

Az Orion ködben bolygók születnek

Lássuk, hogyan építhetjük fel a manapság elfogadott 4,5 milliárd évet!

Úgy gondoljuk, hogy

a Naprendszer keletkezése során a csillagközi porfelhő, gravitációs erő hatására egyre inkább tömörült, az idő közben felgyúlt központi csillag körül pedig ugyanilyen mechanizmu

ssal jöttek létre a bolygók. Ezen hipotézisnek még s

ok felderítésre váró területe van, többek közt az, hogy 1cm-nyi részecskék milyen mechanizmus révén tapadnak egymáshoz, hogy aztán kialakulhassanak a legalább 1km átmérőjű bolygókezdemények.

A Föld korát legpontosabban úgy lehet meghatározni, ha olyan kőzeteket vizsgálunk, melyek nem a földkéregből származnak. Ennek oka az, hogy a földtörténeti korok során, a tektonikus mozgások miatt, ezek elszennyeződhettek. Ezért a legpontosabb méréseket meteoritok ásványain lehet végezni. C. C. Patterson 1956-ban publikált cikkében a Canyon Diabló meteor egy darabját ólom-ólom izokron módszerrel 4,5 milliárd évesre becsülte. Ezt később több más meteorit és höldkőzet (A Holdon nincsenek a Földhöz hasonló tektonikus lemezek, ezért a felszínen levő kőzetek valószínűleg évmilliárdokkal ezelőtt sem tartózkodtak távol a mai helyüktől) segítségével megerősítették.

Ez csak az egyik módszer, amivel napjainkban meghatározható Földünk kora. Lesz még róla szó!