2011. október 24., hétfő

Október 23-a után...


Miközben hallgatjuk Albinoni Adagioját, olvassuk el Bartis Ferenc versét. 1956 november 1-jén szavalta el Dsida Jenő a kolozsvári házsongárdi temetőben Reményik Sándor és Brassai Sámuel sírjánál. Bartist ezért a verséért 7 év börtönre ítélte a Román Katonai Törvényszék.

Utószó (És mégis élünk...)

Széttépve és összetörten
Győzelmektől meggyötörten
Már magzatként bajba ölten
Vándor bölcsőtemetőkben -
És mégis élünk

Dobra vernek minden vágyat
Árverezés a vasárnap
Nászunkra is gyászhír támad
Üresek a gyermekágyak -
És mégis élünk

Elvadult a dúlok lelke
Kórót terem tarló mezsgye
Pusztul a föld egyre-egyre
Hull a szikla tenyerünkbe -
És mégis élünk

Fogaskerék futószalag
Egyik elmegy másik marad
Bölcsőnk, sírunk porrá szakad
Zokognak a kövek szavak -
És mégis élünk

Hogyha sírunk: kiröhögnek,
Hogyha kérünk: fel is kötnek,
Hogyha küzdünk: odalöknek
Történelmi kárörömnek -
És mégis élünk

Magyar, szavad világ értse:
Anyanyelvünk létünk vére;
Anyánk szíve tetemére
Átok zúdult: vége, vége… -
És mégis élünk!

Bartis Ferenc


2011. október 4., kedd

A halál, ami nagyon jó

"A bűnbeesés előtt ebben a világban nem volt halál, betegség és szenvedés, mert Isten azt mondta a teremtett világról, hogy 'nagyon jó' (1 Mózes 1,31). Ezzel összhangban a növényeket rendelte táplálékul az állatoknak (1 Mózes 1, 29-30)."
D. Batten, K. Ham, J. Sarfati, C. Wieland, Kérdések a kezdethez 2003, 98. o.


A hat napos kreacionizmus máig megoldatlan problémája, hogy miért rendelkeznek az élőlények támadó és védekező képletekkel és mechanizmusokkal. Olyan szervekkel és viselkedési formákkal, amelyek más élőlények elpusztítására és felfalására teszik őket alkalmassá, vagy épp védik őket a vacsorává válástól. Az alap feltevésük az, hogy Isten a világot úgy teremtette, hogy eredetileg semmilyen élőlény nem pusztulhatott volna el. Többek közt ezt értik a Genezis "jó" szaván, illetve ezt hámozzák ki abból, hogy a történet tanúsága szerint, a bűneset után "jött be a halál a világba". Teológiailag nem áll szándékomban vitába szállni, de biológiailag annál inkább.

Néhány kreacionista értelmezés

Kezdetben minden állat, melyet Isten teremtett csak növényekkel táplálkozott (1 Móz. 1:29-30) (meg az emlősök kicsinyei anyatejjel talán). A bűneset következtében azonban megváltozott a helyzet. Arról, hogy az állatok és az ember első ízben húst evett volna csak az özönvíz után értesülünk (1 Móz. 9:3-4 - Isten megengedi a húsevést Noénak és utódainak). A szó szerinti bibliaértelmezés szemszögéből nincs is itt mit vitatni. Infaustus bloggertárs érdekes felvetéssel állt elő. Az ő fejtegetésében a következőképpen történhetett a dolog: az angyalok földi asszonyokkal való fajtalankodásának "gyümölcsei", a nefilimek keveredtek az állatokkal. A nefilim-állat párosítás vérszomjas utódokat eredményezett. Logikailag teljesen jól megállja a helyét ez a spekuláció. Ha az emberek erőszakosak lettek a nefilimek hatására, akkor biztosan az állatok is.
Van olyan elképzelés, mely szerint az állatok akkor kezdték el a húsevést, mikor Isten leölte az első két állatot, melyből Ádámnak és Évának ruhát készített. Az állatok tetemei ott maradtak a "feldolgozás" helyén, és néhány állat ráfanyalodott a húsra. Majd aztán egyik a másikától eltanulta előbb a dögevést majd a ragadozást (egy Jehova Tanúja vezető elmondása alapján).

A fenti elképzelések természettudományos tarthatatlansága

Ismerjük, hogy a természetben milyen finom egyensúly áll fenn a növények, a növényevők és a ragadozók között. A növények sem képesek végtelen mennyiségű táplálékot előállítani egy adott időintervallum alatt. Ha a mai ragadozók, vagy azok hibridizáció előtti ősei is növényekkel táplálkoztak, akkor a fogyasztás a mai sokszorosa lehetett. Ilyen fogyasztás és a növényevők számának fékentartása nélkül nem sokáig legelészhették volna a cápák a tengeri salátát.
(Lehetséges megoldás: a növények a bűnbeesés után valamilyen úton elvesztették fokozott termőképességüket, vagy a bűnbeesés előtt az állatok takarékosan fogyasztották őket).
Tegyük fel, hogy a nefilimek valóban léteztek, és olyan óriás termetű humanoidok voltak, mint ahogy azt Infaustus a blogjában spekulálja. Hogyan képesek ezek az óriások kopulálni egy fürkészdarázzsal (lásd a fenti videót) vagy a papucsállatkával, aki a maga vízcsöppjében vérszomjas ragadozó?
Ha a húsevés tanulás útján "terjedt", manapság miért nem terjed? Miért nem lett minden állat húsevő?

A halál, ami nagyon jó

Ha a természetben körülnézünk, láthatjuk, hogy az élőlények halála, benne az emberé is elengedhetetlen annak érdekében, hogy új élet jöhessen létre. Bár a napból nagyjából végtelen mennyiségű energia érkezik bolygónkra az anyag, melyből élet épülhet fel véges, azaz határos időn belül elfogyna, ha nem cirkulálna a környezetben. Azzal azonban, hogy az élőlények elpusztulnak nem csak az ökológiai teret biztosítják az utódaik számára, de azt az anyagot is, amely ezek testét alkotja majd.

A hozzászólásokban várom a teológiai megoldásait a kérdéseknek.