élet

Egy érdekes, elgondolkodtató Selye-idézet margóján kívánok nektek boldog karácsonyt.

Selye János Kanadában munkálkodó
magyar kutató volt, aki a biológiai
stressz-fogalom leírása kapcsán
szerzett hírnevet.

Még a legalapvetőbb élettani koncepció, az élet fogalma is viszonylagos. Ahogy itt ülök, diktálva, nagyon is élőnek érzem magam, pedig testem bizonyos részeiben már nincs élet. Hajam és körmeim kétségtelenül hozzám tartoznak, pedig sejtjeik már nem élnek a szó szigorú értelmében véve. Nehéz lenne bebizonyítani, hogy a vérem víztartalma életben van. Bizonyos vagyok abban is, hogy manduláim, melyeket még négy éves koromban eltávolítottak, régóta halottak. Mégis, mindezek hozzám tartoznak, vagy régen szervezetemben éltek.
Szinte hallom az ellenvetést, hogy e felhozott érvek nem meggyőzőek, hiszen az egyén, mint egész, életben marad akkor is, ha bizonyos részei meghalnak. Talán az életet és halált csak így, a teljes ember méreteiben szabad emlegetni; dehát hol húzzuk meg a választóvonalat egész és rész között? Testemből kioperálhatok néhány sejtet, s ezek tovább nőnek az inkubátor táptalajában; e sejtek életben maradhatnak akkor is, ha én már nem élek. De nem kell ilyen művi kísérlethez folyamodni, hiszen ondósejtjeink is átplántálják a mi életünket ivadékainkba.
Így tehát még maga az élet is viszonylagos fogalom.

Selye János Életünk és a stress (részlet)

a férfi útja

Meglepő, hogy a nők önmagára ébredésével szemben a férfi oldalon nemigen találjuk meg ennek megfelelőjét. Úgy vélem, ez több férfifélelemre vezethető vissza. A nyílt antifeminizmus veszélyes lenne, ki szeretne a nőmozgalom reakciós és soviniszta Buhmann-jának szerepében feltűnni? Másik alternatíva a saját férfiassággal való önkritikus szembenézés lenne, mégpedig abból a célból, hogy a férfiak megszabaduljanak az évezredek óta játszott kényszerű szerepektől. Úgy tűnik azonban, hogy sok férfi fél ettől a szembesüléstől. Az a kevés meglevő férficsoport gyakran nem más, mint a férfiak szükségszerű reakciója saját elbizonytalanodásukra, amelyet nő társaik emancipációja vált ki.

Andreas Ebert előszava Richard Rohr, A férfi útja c. könyvéhez, részlet

Balogh Attila rajza

ólomüveg és Coca-Cola

Most olvastam, hogy nemrég nyitotta meg kapuit egy újabb bevásárlóközpont az angliai Bournemouth-ban.
Hogy ennek miért van hír értéke? Egy egészen apró részlet miatt: az új bevásárlóközpont egy három éve üresen álló metodista templomban kínálja portékáit. A bibliai alakokat formázó ólomüveg-ablakokat megtartották, és néhány részlettől eltekintve (pl. Tesco felirat) az utcafront is változatlan maradt. A kőpadozaton azonban a hívek kopogó cipői helyett ezután nyikorgó bevásárlókocsi-kerekek vonulnak majd szép sorokban, az orgonajátékot pedig felváltja a vásárlásserkentő zene.

A metodista egyház szóvivője elmondta, hogy a templom eladása után képtelenek voltak szabályozni annak további sorsát, de ezer más komolyabb dolog van a világban, amely aggaszthatja a híveket, mint ez a vásár.
Az adásvételből befolyt összeg a helybeli gyülekezetek költségvetésébe landolt.

forrás: BBC News

levél-szemét?

Az emberek nem gondolkodnak.

Ma reggel, munka közben vettem észre, hogy a házak előtt várakozó szemetes konténerek tele vannak őszi, elsárgult falevelekkel.
Az emberek összegyűjtik a lehullott leveleket, belegyömöszölik egy nejlon szemeteszsákba, kirakják őket az utcára, és el is feledkeznek róluk. De mi történik valójában?!

A növények az egyetlen élőlények a földön, amelyek "anyagot gyártanak", növelik a világ komplexitását. Minden más élőlény anyagot fogyaszt, növeli az entrópiát. Előbbiek úgy érik el ezt a bravúros teljesítményt, hogy a Napból érkező sugárzást a fotoszintézisnek nevezett folyamat során megszelídítik. Ezalatt a levegőből kivonják a szén-dioxidot, a talajból pedig vizet és ásványi anyagokat építenek be szöveteikbe. Minden levél egy kicsi raktár. Ahogy beköszönt az ősz a lombhullató fák és bokrok felkészülnek a fagyok beköszöntére. Nem a hőmérséklet a mérvadó számukra. A nappalok és az éjszakák hosszát érzékelik, és így "állapítják" meg, mikor érkezett el a pihenés időszaka. Leveleiket azért hullatják, hogy csökkentsék testfelületüket. Kisebb felület - kisebb esély a fagyásra. Ezek a lehullatott levelek egy csomó olyan tápanyagot tartalmaznak, amit a növények nem tudtak visszaszívni a lombhullatásra való felkészülés során. És ez a probléma.
Amikor a magát gondosnak tartó kertész összegyűjti a leveleket, vagy a fűnyírás után visszamaradt levéltörmeléket és kipakolja a szemétdombra, akkor tulajdonképpen saját kertjének tápanyagait helyezi oda át. Ez pazarlás. A talajból ugyanis - utánpótlás híján - előbb-utóbb kifogynak a növények számára életfontosságú szerves és szervetlen összetevők, a kert szép lassan sivataggá változik.

A megoldás kézenfekvő. A kerti növények által a talajból kivont anyagokat a kerten kell tartani, hogy a következő évben ismét hasznosíthassák azokat. Segíthetünk is, hogy a levelek és a törmelék ismét hasznosítható formába kerüljön. A folyamatot komposztálásnak hívják. Ennek során a hulladék gyorsabban átalakul humusszá - a talaj egy építőkövévé - mint természetes úton.
Ha télire a kert egyik sarkában hagyunk egy kisebb levélkupacot, élőlények életét könnyíthetjük meg. Sündisznók, kígyók költözhetnek a levelek alá, téli álmot aludni. Ezt a halmot késő tavaszig ne is bolygassuk, hogy fel ne riasszuk a vendégeinket.

Kritikus gondolatok a kertgondozásban című rovatunkat olvashatták :D

Szóval, emberek, kezdjünk el gondolkodni!

ÉN A RÉM, avagy a pedofil papok és a biológus esete Tóth Marival...

Szeretnék néhány dolgot tisztázni, egy egykori hozzászólásommal kapcsolatban, amit a pedofíliával vádolt papok védelmében tettem.

Dokumentáció

A helyszín ismét sytka blogja. A kommentem részlete amely kiverte a biztosítékot a következő volt:

Hááááát...

"második körben azonnal kirúgja az érintett papokat" [részlet a blogbejegyzésből]

Szerintem ez elég buta megoldás lenne. Véleményem szerint igen-igen bölcsen cselekszenek katolikus berkeken belül, mikor házon belül tartják az ügyet, és megpróbálják nem nagy dobra verni.

"ha botrány van, azt házon belül kell tartani - mondathatta velük az íratlan szabály" [részlet a blogbejegyzésből]

Igen! És ez azért van így, mert noha büntetést érdemel a bűnös, de nem a börtönbüntetés oldja meg a dolgot. A pedifilia betegség, amit kezelni kell, és nem bezárni az illetőt, nem kiközösíteni.

A motivációm

Két dologgal nem értek egyet sytka blogbejegyzésében:

1. a pedofíliát a cölibátusból levezethetőnek tünteti fel, illetve egyszerűsíti a problémát ("egyértelmű dolog" ti. a pedofil papok kérdése)
2. a megoldás, amit javasol a helyzet kezelésér, a pedofil papok azonnali "kirúgása" és az ügy megszellőztetése

Véleményem 

A kommentjeimben kifejtettem, hogy nem annyira egyszerű a pedofília kérdése, mint ahogy azt a bejegyzés feltünteti. A kutatások azt mutatják, hogy a pedofília pszichés zavar, mely vagy veleszületett vagy a korai fejlődés során szerzett.
De, hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, két kategóriát különböztethetünk meg a gyermekeket szexuálisan bántalmazók között:

• alkalmi gyermekbántalmazók - vagy nincs szexuális vonzalmuk a gyermek felé, vagy csak kevés alkalommal jelenik meg életük során. Ezek a személyek bizonyos neurotikus zavarral küzdenek, vagy szellemi fogyatékosok.
• preferenciális gyermekbántalmazók - életük során a pubertástól kezdve csak gyermekekhez vonzódnak, gyakorlatilag nincs szexuális kapcsolatuk felnőttekkel. Őket "valódi pedofiloknak" is nevezik.

Minden pszichológiai "rendellenesség", így a pedofília is visszavezethető valamilyen agyi elváltozásra.
A bejegyzés megoldása a pedofil papok kérdésére számomra nem elfogadható. Azt írtam a hozzászólásomban, hogy a téma házon belül tartása szerintem jó ötlet. Úgy gondolom, hogy nem csak a pedofíliában szenvedőnek, de a pedofiltól szenvedőnek is problémát jelenthet ha kiderül a személyazonosságuk. Ezért a lehető legnagyobb diszkrécióval kellene eljárni, úgy az elkövető mint az áldozat védelméért. 
Azokban a helyzetekben, amikor gyermekbántalmazás történt meg kell történjen az elkövető büntetése. Erre az egyik mód a börtönbüntetés lehet, mellyel el is különítik az illetőt a társadalomtól. Azonban az elkövető állapotának súlyosságától függően pénzbüntetést is el tudok képzelni, mint büntetést DE utóbbit csak is abban az esetben, ha az elkövető felismeri a betegségét, és ki akar gyógyulni belőle. Viszont szabadságvesztés esetén ugyanilyen fontos lenne az elkövetőknek megadni az esélyt a kezelésre.
Ugyanitt úgy vélem a pedofília százalékosan nem érinti jobban a katolikus egyházat, mint bármely más egyházat, habár ez saját vélemény, melyet a pedofília okaiból vonok le, melyek között nincs ott a tartós szexuális kapcsolattól való önmegtartóztatás (cölibátus).

Utózönge

Endike még mostanáig sem tudta "feldolgozni" a véleményem, és olyan helyzetekben, mikor már nem tud érvelni a témában, elő-elő tör belőle az ellenérzés. Ez elég zavaró. A munkáit elnézve nem gondolnám, hogy ennyire troll, de persze nem ismerhetem.

de mit keres itt Tóth Mari?!

sok a duma?

A téma Sytka kolléga blogjáról származik. 

Sajnos amíg fel nem találjuk az időutazást, nem fogjuk megtudni mikor és hogyan kezdtek el beszélni őseink. Ez abból az egyszerű okból adódik, hogy a nyelv viselkedésbeli változást igényel, és nem hagy vizsgálható fosszilis anyagot. Tehát az első írásos emlékek megjelenéséig nem találjuk semmiféle jelét annak, hogy valaki korábban rendelkezett volna a beszéd képességével.
Ahogy Sytka írta az első írásos emlék kb. 6000 éves, sumér nyelven íródott szöveg.

Vannak olyan madarak, amelyek képesek utánozni az emberi beszédet, a majmok vészjelzésekkel tudatják társaikat a leopárd közeledéséről. Az ember hűséges társa pedig, (a kutya :P) képes felismerni a gazdája hangsúlyát és a mozdulatait.

Több hipotézis létezik a nyelv kialakulására. Az egyik szerint miután őseink már felegyenesedtek az öklükön való járásból, szabadon használhatták a kezüket kézjelekkel való kommunikációra. Más tudósok szerint (Signing, Singing, Speaking: How Language Evolved) az emberi faj eredetétől fogva muzikális, és őseink először dúdoltak, majd énekeltek.


De mikor alakult ki a beszéd?

David Armstrong a Washingtonbeli Gallaudet Speciális Egyetem (siketek és gyengén hallók járnak ide) nyugdíjazott professzora szerint a beszélt nyelv leghamarabb 100.000 évvel ezelőtt jelenhetett meg. Ekkor alakult ki ugyanis a FOXP2 gén egy modern változata.

Nem csak az agyon múlik, hogy egy élőlény tud-e beszélni, vagy sem. A légzőkészülék, a hangszálak, a száj- és orrüreg milyensége, a nyelv izomzatának fejlettsége mind szükséges ehhez. Tehát komplex rendszerről beszélünk. Had emeljem ki azt a bizonyos gént, amelyen sok tudós nagyon sokat lovagol, mint "a beszéd génjén".

A FOXP2 az emlősökben általánosan előfordul, különböző formákban és a tüdő kialakulásában valamint az agy egy rétegének, a Purkinje-sejtek rétegének a teljes és helyes kialakulásába.
Azt figyelték meg, hogy a gén mutációja embernél kommunikációs nehézségeket okoz. A csimpánz és a Homo vonal FOXP2-je között pedig két nukleotidpárnyi a különbség, azaz a termelt fehérje mindössze két aminosavban különbözik egymástól (Critical Biomass 2009. május 30-i cikke).
Ameddig ez a két mutáció meg nem jelent, őseink valószínűleg kéz és hangjelekkel kommunikálhattak. Ha vadásztak a kézjelek - csöndességük miatt - hasznosak lehettek.

100.000-6000=?

Tehát az emberi agynak és hangképző szerveknek 94.000 éve volt rá, hogy úgy alauljanak, hogy komplex kommunikációs rendszerünk - a beszéd  létrejöhessen. 94.000 év úgy telt el, hogy közvetlen információnk nem maradt erről a folyamatról. Milyen bizonyítékot várnak ebből a 94.000 évből az ID képviselői? Mert az egyértelmű, hogy erre a fehér foltra kérdeznek rá. Közvetlen bizonyítékokkal nem szolgálhat a "másik oldal", de mint a fenti példa is mutatja, közvetett bizonyítékaink vannak például a genetika területéről.

unitárius áldás

Áldás legyen szent tested vonalain,
áldás legyen csípőd hízelkedő hiperboláján,
derűs derekad sejtelmes ritmus-beszédén;
áldás legyen vállad vidám paraboláin,
fehér, büszke nyakadon, gyermek-álladon;
áldás legyen karod meleg mozdulatain,
kezeden, mely borongó, szép,
mint pasztell-lila téli hajnalon
a harang-ima;
áldás legyen szemérmetes ujjaidon;
áldás legyen melled nyugalmas körein,
áldás legyen lábad ihletett ívein,
térdeden és bokád finom karcolatán.

Áldás legyen szent tested épületén,
áldás homlokod bölcs boltozatán;
áldás legyen a tűzopál oltáron:
szégyenkező, mosolygó, játékos arcodon;
áldás legyen a serény, szilárd sejteken,
erős tégláin életednek;
áldás legyen lelked jóságos ablakán:
tiszta, tenger, boldog szemeden;
áldás legyen emlődnek enyhe kupoláján,
áldás legyen hátad nemes falán
és lábad könnyű oszlopain.

Alaksza Ambrus, Áldás legyen rajtad

unitárius áldások

víz

Blog Action Day

Tudjátok mekkora ára van 2 liternek?

mémgép percek

1976-ban Richard Dawkins könyvében, az Önző génben tűnnek fel először ezek a megfoghatatlan, nem materiális, mégis sokak szerint létező entitások, a mémek.



Több ezer éve ismert tény, hogy az élő szervezetek egyes tulajdonságai generációról generációra öröklődnek. A mindenki által ismert Gregor Mendel, aki borsónövények magját vizsgálta, tulajdonságaik alapján rájött, hogy valamiféle mintázatot követnek ezek az öröklődő tulajdonságok. Egyik generációban eltűnnek, aztán ismét megjelennek. Ekkor már igen csak a levegőben lebegett a gondolat, hogy az élőlények tulajdonságait valamiféle - magában az élőlényben levő - belső tényező határozza meg.
A gén fogalmát Wilhelm Johannsen dán botanikus 1909-ben használta először, mint az öröklődés anyagi és funkcionális egységét. Ekkor még nem tudták, hol és milyen formában van jelen a tulajdonságokat kódoló információ. Valósnak tűnt az a hipotézis, hogy a test tulajdonságait az építőkövek milyensége határozza meg, így sokan úgy gondolták, hogy az információhordozók a sejteket felépítő fehérjék.
Egyesek viszont az akkoriban a sejt élete szempontjából fölöslegesnek tűnő nukleinsavakat pécézték ki erre a szerepre. Watson és Crick nemsokára felfedezte a DNS kettős hélix szerkezetét Morgan pedig kimutatta, hogy a gének a kromoszómákon helyezkednek el. Ezzel robbanásszerű fejlődésnek indult a genetika tudománya.

A génekre tekinthetünk úgy, mint olyan vegyi anyag szakaszokra (DNS darabokra), melyeknek tulajdonsága, hogy:

• másolódnak - létrehozva önmaguk másolatát
• mutálódnak - a másolási hibák következtében megváltoztatják információtartalmukat
• szelektálódnak - egyesek alkalmasabbak másolásra, több példányt hoznak létre, míg mások kevésbé alkalmasak

Ezzel a három nagyon egyszerű eseménnyel egy rendszer képes önmagában rendet teremteni a káoszból. Ezeket az entitásokat replikátoroknak nevezhetjük. A gének replikátorok.

Dawkins úgy gondolta nem csak anyagi replikátorok léteznek.
Nézzünk csak körül. Melyek azok a dolgok a társadalomban, amelyek másolódnak, változnak és néha eltűnnek?
Vegyük példaként a mobiltelefonokat. Pontosabban azt, hogy mobiltelefonja mindenkinek kell legyen! Miért? Hogy mindig elérhetők legyünk bármilyen ügyben. Emlékszem milyen izgalommal vettem kézbe az első mobiltelefonom ötödikes koromban. És arra is, mekkora verseny folyt a srácok között: kinek tud többet, kinek jobb a mobilja? Ezek a kis marokszerkentyűk élettelen tárgyak, mégis hatalmas hatással vannak az agyunkra. Ugyanis a mémek itt, az agyunkban tanyáznak. Mi a céljuk? Hogy minél több példányban megjelenjenek, minél több ember agyában.
Jó mód a terjesztésükre egy reklám.




Már annyira ismerjük a fenti márkát, hogy ebben a reklámban el sem kell hangozzon a mobiltelefon szó. Sőt a legtöbb szolgáltató nem is a maroktelefonokat reklámozza, hanem szolgáltatásait. A mobiltelefon-mém nagyon trükkös. Drót nélküli hívás nincs mobil nélkül, ezért elég csak a hívás lehetőségét reklámozni (sőt még azt sem, elég a logó felvillantása), és máris erősödik a mobil-mém a fejünkben.

Rengeteg ilyen mém él bennünk. A divattól kezdve a vallásokon át a Coca-Cola-ig.
Ezért mi nem csak géngépek, de mémgépek is vagyunk.

elveszítjük Istent?

"Napjainkban, amikor az anyagi világról való ismereteink sokkal gyorsabban gyarapodnak, hogysem lépést tudnánk tartani velük, Istenről mind kevesebbet és kevesebbet tudunk. Arról, hogy kicsoda Isten, vagy hogy mi a szándéka mivelünk, még annyit sem sajdítunk, amennyit szüleink, s ők is jóval bizonytalanabbak e kérdésben, mint az őket felnevelő generáció. Ha ma megkérdezek valakit, hogy hisz-e Istenben, valószínűleg olyasmit fog válaszolni: - bizonyos értelemben talán igen. Ha pedig tovább gyötröm szegényt, és azt firtatom, hogy pontosan mit is jelent számára Isten, a válasz rendszerint már sokkal tartózkodóbb: - Hát, ez nagyon bonyolult kérdés... - vagy - Ez már igen ingoványos vidék, dr. Watson... A modern ember nem tesz fel magának Istennel kapcsolatos kérdéseket. Gyakran nem is kíván belemerülni a dologba - a válaszok esetleg nyugtalanítóak lehetnek -; vagy, ha történetesen nem fél a válaszoktól, a kérdések megfogalmazásával gyűlik meg a baja. Ezek a modern gondolkodás térképének fehér foltjai; hoc leones sunt* területei. Sokan azt mondják - vagy kimondatlanul is valahogy úgy vélekednek -: hagyjuk csak aludni az isteneket."

Paul Johnson, Isten nyomában

"Itt oroszlánok vannak"

 

* hic leones sunt - itt oroszlánok vannak. Római térképeken találhatjuk a feliratot. Ismeretlen - feltehetően veszélyes - területeket jelöltek vele.

Szeretni kell?

Gyakran olvashatjuk interneten, különösen kegyes keresztény portálokon, gyakran hallhatjuk gyülekezetben, utcán, buszon, repülőn, tereken, étteremben, esküvőkön, családban, iskolában.

"Szeretem, hisz a fiam!" vagy "Én szeretlek drágám, nem azért volt az a pofon, mert nem szeretnélek." vagy "Szeresd úgy embertársaidat, mint saját magadat!" (Mt. 22:39, Egyszerű fordítás). Szeretetkényszerben élünk. A társadalom és különösen egyes keresztény közösségek Jézus előbbi mondatára utalva erőltetik a szeretetet. Hogy lehet azonban úgy szeretni, hogy nem szeretünk? Mert valljuk be, nem mindig szeretünk.

A nagy port kavart nemmeleg.jezusert.com portállal kapcsolatos viták során többször elhangzott, hogy ők szeretik a homoszexuális embereket, a bűn az amit gyűlölnek. Kérdezem én, ha egy homoszexuális minden próbálkozása ellenére sem tud megszabadulni szexuális beállítódásától, mi jelenti a szeretetet? Ha elfogadjuk, és tisztázzuk magunkban is, hogy nincs benne semmi furcsa, ugyan olyan értékes mint mi, bármit is tegyen a hálószobában, vagy ha a kérdés felmerülése esetén meg-meg forgatjuk benne a kést, amit a társadalom amúgy is mártogat benne. Legyünk tisztességesek. Nem szeretik a homoszexuálisokat.
Az önámításnak megvan a maga szerepe az ember életében. Egy olyan álomvilágban élni, ahol mindenkit szeretnek azonban veszélyes, mert az álcát huzamosabb ideig csak maguknak és a hasonló beszariaknak tudják fenntartani. A sérüléseket maguknak okozzák azzal, hogy a felhőkben járnak, mert mikor néha lejjebb szállnak megütik a bokájukat a kövekbe, ugyanis sose tanulták meg, hogy nem minden olyan sima és könnyed mint a felhők között. Aztán sírnak, hogy "a világ" üldözi a keresztényeket napjainkban is.

Popper Péter arról is beszél, hogy van úgy, hogy az anya nem szerei a gyermekét. Van úgy, hogy a férj nem szereti a feleségét. Vannak ilyen időszakok az életünkbe. Mitől félünk? Attól ami van miért félünk? Nem elég attól félni, ami a jövőbe vár ránk?

Szerintem teljesen rendben van, hogy egyes helyzetekben szeretjük a mellettünk élőt, más helyzetben meg kifejezetten zavar a jelenléte, vagy épp közömbösek vagyunk vele.

A többit rábízom Popperre!

a szeretet

Balogh Attila, Life

"Jó közérzetünk fenntartására irányuló vágyunk egyrészről természetes és egészséges törekvés. Ha nem jutnánk megfelelő élelemhez, ha nem pihennénk és mozogánk eleget, feltehetően előbb-utóbb meghalnánk. Fizikai és érzelmi szükségleteink kielégítése egyaránt létfontosságú a számunkra. Mindemellett társas lénynek születtünk, elszigeteltségben valószínűleg sohasem tudnánk kibontakoztatni belső lehetőségeinket, mi több, kapcsolataink megkövetelik tőlünk, hogy túllépjünk saját önzésünkön. Ha leragadunk saját szükségleteink hangsúlyozásánál, valószínűleg képtelenek leszünk boldogulni embertársaink körében. 

A jól működő kapcsolatokban nemcsak a saját jóllétünk, hanem a másik személy közérzete is számít. Mások szükségleteinek szem előtt tartása és kielégítése - hasonló mértékben sajátunkéhoz - természetes szükségletünkké válhat. Ezt a másik emberre irányuló attitűdöt nevezzük szeretetnek."

Gary Chapman, Változzunk együtt!, Harmat, 2009

ubuntu 10.10 béta - első benyomások

Letöltöttem, telepítettem, tetszik.
A szépsége fogott meg először. Az új Light témák szerintem meglehetősen modern kinézetet adnak a kezelőfelületnek.

Néhány kép, hogy ti is gyönyörködjetek.



A bétában még nem működött a videokártyámhoz illő meghajtó (Nvidia GForce 5200 - nem mai csibe), és ahogy egy előzetes kiadáshoz illik jónéhány programösszeomlást és hibát tapasztaltam.

Várom a végső változatot. Nagyot alakítottak most is az ubuntus fiúk és lányok.

ubuntu 10.10 béta ma

Ismerőseim körében egyre népszerűbb az az operációs rendszer, mely véleményem szerint a szabad szoftverpiac egyik legstílusosabb és legfelhasználóbarátabb operációs rendszerévé nőtte ki magát. A neve Ubuntu, és ma jelenik meg a már sok funja által várt 10.10-es verziószámú Maverick Meerkat (Önálló Szurikáta) béta verziója.

Mark Shuttleworth - az Ubuntu-projekt ötletgazdája elmondta blogjában, miért is nevezzük önálló szurikátának a legfrissebb Ubuntut.

Minden nagyobb gyártó számítógépeire telepíteni szeretnénk az új Ubuntut, hogy minél több felhasználóhoz jussanak el a szabad szoftverek. Ez már önállóság.

A szurikáták könnyű, gyors és persze társas élőlények - minden ami egy tökéletes tízestől elvárható [2010. 10. hó 10-én jelenik meg]. A boot-időnk egyre rövidebb és már a telepítés után közösségiek vagyunk. A szurikáták család-orientált élőlények, mi pedig arra törekszünk, hogy az Ubuntu legyen a legbiztonságosabb és leghasználhatóbb netbookos operációs rendszer. Ezek az állatok okosak is - tanítják egymást. Ez tesz minket olyan nagyszerű közösséggé.

Szabadon fordítottam Mark Shuttleworth Shooting for the Perfect 10.10 with Maverick Meerkat c. blogbejegyzéséből

Tapasztalataim szerint az Ubuntu fejlesztői betartják ígéreteiket, nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a nagyszerű operációs rendszer nagyrészt önkéntesek munkájának gyümölcse. Sok ezer ember együttműködése során válik azzá ami, így hibákkal is találkozhatunk bőven. Különösen igaz az a béta verzióra, melyet csak azoknak ajánlok, akik már használtak korábban Ubuntut, és esetleg indíttatást éreznek arra is, hogy hibák jelentésével polírozzák az operációs rendszert. A végső 10.10-es verzió október 10-én jelenik meg.

Ha népszerűsíteni szeretnéd az Ubuntu 10.10-es verzióját, megteheted az általam magyarra fordított visszaszámláló bannerrel.

Helyezd el az alábbi kódot a blogod HTML szerkesztőjébe, vagy a weblapod megfelelő helyére és máris élvezheted a fentebb látható csinos kis szerkentyűt. Megsúgom, hogy ha a böngésződ HTML5 kompatibilis, akkor érdemes a kép felé mozgatni a kurzort.

<div id="ubuntucounter"><script type="text/javascript" src="http://ubuntucountdown.uw.hu/counter.js"></div>

Az eredeti angol nyelvű banner készítője Joern Konopka. Köszönjük neki!

kövekbe vésett kor

Sokan úgy gondolják, hogy már a zsidó és az első keresztény gondolkodók is úgy hitték, hogy a Föld igen fiatal, az idős Föld ötlete pedig új keletű - csak a modern tudomány fejlődésével került be a köztudatba. Azonban nem veszik figyelembe, hogy a keresztény egyházatyák közül jó néhányan nem betű vagy szó szerint értelmezték a genezist, nem úgy ahogy sokan a modern és kortárs egyházakban teszik.

Honnan is ered a főleg neoprotestáns körökben oly népszerű ötlet, miszerint bolygónk 6000-10000 éves?

1650-ben Ussher püspök közzétette kronológiáját, melyben a bibliai nemzedékek korának összeszámlálásával kiszámolta, hogy a teremtés Kr.e. 4004 október 23-án kezdődhetett. Nem ő volt az egyetlen aki ilyen módszerrel próbált rájönni a nagy titokra. Sir Isaac Newton és Kepler hasonló eredményeket kapott az összeadást követően. Napjainkban ezeket a tévedéseket természettudományosnak nevezett eredményekkel próbálják alátámasztani fiatal föld kreacionisták.

A felvilágosodás után, a modern tudományos élet beindulásával egyre nagyobb figyelmet kaptak azok a tények, melyek például a bibliai özönvíz beszámolójával mondtak ellent, s arra utaltak, hogy Földünk jóval idősebb mint korábban hitték. Lord Kelvin (azaz William Thomson) feltételezte, hogy a Föld olvadt masszaként kezdte életét, és így a lehűlés rátájából 100millió éves kort saccolt neki. Ezt a kort azonban korabeli tudósok, többek közt geológusok és biológusok is - mint Charles Darwin - kevésnek tartották.

Napjainkban a hipotetikus számításokon kívül más módszereink is vannak a föld korának meghatározására.

Az egyik legbiztosabb ilyen módszer a radioaktív kormeghatározás, melyet kreacionisták oly sokféle módon próbálnak hiteltelenné tenni - mindeddig sikertelenül. Megjegyzem, -egyéb eszköz hiányában - szükséges részükről a módszer tagadása, mert olyan egyszerű módon magyarázza a Föld idős korát.

Az Orion ködben bolygók születnek

Lássuk, hogyan építhetjük fel a manapság elfogadott 4,5 milliárd évet!

Úgy gondoljuk, hogy

a Naprendszer keletkezése során a csillagközi porfelhő, gravitációs erő hatására egyre inkább tömörült, az idő közben felgyúlt központi csillag körül pedig ugyanilyen mechanizmu

ssal jöttek létre a bolygók. Ezen hipotézisnek még s

ok felderítésre váró területe van, többek közt az, hogy 1cm-nyi részecskék milyen mechanizmus révén tapadnak egymáshoz, hogy aztán kialakulhassanak a legalább 1km átmérőjű bolygókezdemények.

A Föld korát legpontosabban úgy lehet meghatározni, ha olyan kőzeteket vizsgálunk, melyek nem a földkéregből származnak. Ennek oka az, hogy a földtörténeti korok során, a tektonikus mozgások miatt, ezek elszennyeződhettek. Ezért a legpontosabb méréseket meteoritok ásványain lehet végezni. C. C. Patterson 1956-ban publikált cikkében a Canyon Diabló meteor egy darabját ólom-ólom izokron módszerrel 4,5 milliárd évesre becsülte. Ezt később több más meteorit és höldkőzet (A Holdon nincsenek a Földhöz hasonló tektonikus lemezek, ezért a felszínen levő kőzetek valószínűleg évmilliárdokkal ezelőtt sem tartózkodtak távol a mai helyüktől) segítségével megerősítették.

Ez csak az egyik módszer, amivel napjainkban meghatározható Földünk kora. Lesz még róla szó!

így nézünk egymásra

A Mester a következő történettel szemléltette, hogy az emberek hogyan néznek egymásra.

Nemsokkal a házasságkötése után a Mester egy városi bérház tizedik emeletén bérelt lakást. Fiatal felesége kilépett egyszer a zuhany alól, hogy egy törölközőért nyúljon, de megdermedt. Kívülről, az ablakon keresztül, egy ablakpucoló bámulta őt. Egy perc is eltelt, amíg ő ott állt földbe gyökerezett lábbal, anélkül, hogy moccanni bírt volna.

Végül a férfi törte meg a varázst:

- Mi a baj, asszonyom? - kérdezte. - Nem látott még ablaktisztítót?

Anthony de Mello, Abszurd egypercesek

nyári melegek

Nemrégiben egy nyári kiscsoport alkalmával szóba jött a meleg kérdés. A nem reprezentatív felmérésem szerint tíz emberből négy fogadná egy homoszexuális vagy leszbikus személy barátkozását. A csoportból csak két személy mondta azt, hogy el tudná fogadni ha a saját leendő gyermeke elé állna és bevallaná, hogy meleg. Volt aki úgy gondolta, hogy egy hatalmas apai pofon majd segíthet a fia állapotán vagy egy kiadós lelkére beszélés kigyógyítja majd a lányát eme bolondságaiból.

Vannak akik úgy gondolják, hogy a keresztények máris túl elfogadóak a melegekkel szemben. Nem tudom nyugaton - gyülekezet szinten - hogy van ez, de úgy gondolom, egy erdélyi meleg nem érezné magát túl jól egy átlag keresztény gyülekezetben.

kép: http://www.nakedpastor.com - thanks

a szőnyeg

- Miért van olyan kevés megvilágosult ember?
- Mert nem az Igazságot keresik, hanem a saját kényelmüket - válaszolta a Mester.
A következő szúfi mesével világította ezt meg:
Egy ember, akinek sürgősen pénzre volt szüksége, megpróbált egy durva szőnyeget eladni az utcán. Az első ember, akinek megmutatta, azt mondta:
- Ez nagyon durva szőnyeg, és ráadásul még kopott is és nagyon olcsón megvette
Egy perccel később azonban a következő arra járó embernek már ezt mondta:
- Uram, nézze meg ezt a szőnyeget, olyan puha mint a selyem, még egy ilyet nem fog találni.
Egy szúfi, aki tanúja volt a jelenetnek, így szólt:
- Szőnyegárus uram, legyen szíves, tegyen bele engem is a varázsdobozába, amely a durva szőnyeget simává, a kavicsot pedig igazgyöngyé tudja változtatni.

A varázsdobozt, természetesen önérdeknek nevezik - tette hozzá a Mester -, a világ leghatékonyabb szerszáma arra, hogy az igazságból félrevezetést csináljunk.

Anthony de Mello, Abszurd egypercesek

spirituális döntéseink - miért hozunk meg egy döntést? (4-6)

4. Az ember szabadságát Istentől kapja

Az alap az, hogy szabad vagyok, ahogy a harmadik fokozatban is. Egy döntésemnek csak akkor van értéke, ha szabadon döntöttem. De az ebben a fázisban leledző személy úgy gondolja, hogy Istentől van ez a szabadság. Ezért kapcsolatuk legfontosabb jellemzője, hogy Isten szabadságot ad neki a döntéseihez. Nem kötelezi semmire. Istennek pedig ez tetszik.

Az interjúból: Ez nem volt szabad döntés, mert nem meggyőződésből született. Tehát, az illetőt nem köti az ígéret, amit félelmében a zuhanó repülőn tett.
Ha valaki hisz, nem ezért a fogadalmáért fogja megtenni amit tesz. Tudja, hogy eleve vannak kötelességei Isten felé. Csak annak van Isten előtt értéke, amit az ember szabadon és meggyőződésből tesz!
Az ilyen ember csak akkor tesz dolgokat, ha meggyőződésből teszi, mert azt mondja csak annak van értelme. Az nem is jó, nem is érték amit csak kötelességszerűen teszünk.
Aki ebben a szerkezetben működik, az folyamatosan reflektál magára. Azon gondolkodik, hogy épp most mit és miért tesz. Akkor köteleződik el Isten felé, ha szabadon képes megtenni, ha nem, nem teszi, ezt Isten nem motiválhatja, csak a szabadságot adja.

5. A tetteink föltételét és értelmét Isten adja, és mi szabadon döntünk.

Interjú: Isten és ember kapcsolata teljesen összefüggnek és átjárják egymást. A szerelmének tett ígérete, a munkahely kiválasztás ugyanúgy Isten akaratát jelentik, mint a helyzet amibe kerül, és az ígéretet tette. Itt azt látja az illető, hogy az élet különböző helyzetei között nem az a különbség, hogy az egyikben Isten kér tőle valamit, a másikban csak úgy, szabadon tehet valamit, hanem az élete minden eseményében felfedezi az isteni akaratot. Ezért mindig azon vívódik, hogy melyiket válassza.
Van, hogy elmélkedéseink során bepillantást nyerünk ebbe a fázisba (feltéve, hogy előző szinteken vagyunk), majd rájövünk, hogy ez igen-igen nehéz fázis, abból fakadóan, hogy felfedezhető a hétköznap minden eseményében Isten, folyamatosan mérlegelni kell egyik és másik döntés között. Megijedünk, majd visszalépünk egy-két lépést, és ismét elkezdünk jeleket keresni, ahogy Mel Gibson is tette.
Az ember folyamatosan kommunikál Istennel.

6. Isten nem csak szabadságot ad, de elköteleződik az ember felé

A második fázistól eltérően nem én szabok határt Istennek, hanem rájövök, hogy noha ő szabad, elköteleződik felém, korlátozza saját szabadságát úgy, hogy közben nekem teljes szabadságot ad és ha akarok én is adhatok neki a szabadságomból.
Erre a fázisra nem találtak igazolást a kutatás során, hanem mint hipotetikus végállapotot jelölték meg, melyet igei kinyilatkoztatásból vezettek le.

A fenti hat modellbe valószínűleg mindannyiunk besorolható. Életünk nagy részét átmenetben töltjük két döntéshozatali struktúra között, ezért ne lepődjetek meg, ha több csoport jellemzői is igazak rátok.

Én a harmadik csoportban leledzem és épp a negyedik szintre tartok.

forrás: Pál Feri atya

spirituális döntéseink - miért hozunk meg egy döntést? (1-3)

Volt elég időtök átrágni a történeten magatokat, biztos jól át is éreztétek. Volt aki elmondta személyes beszélgetés során, hogy neki nőként nehezére esett beleélni magát ebbe a férfiszituációba. Utólagos elnézéseteket kérem hölgyek, ha nem sikerült vagy nagyobb erőfeszítést igényelt részetekről.

És akkor a már említett kategóriák:

1. Isten mindenható, az ember teljesen kiszolgáltatott

Isten, mindenhatóságánál fogva beleszól a világ menetébe. Totálisan meghatároz, és mindent eldönt az életemmel kapcsolatban.
Az egyik kutatásban résztvevő személy azt válaszolta: A fiatalembernek mindenképpen el kell mennie, egyszerűen azért, mert megfogadta Istennek. Tehát, ha egyszer azt mondta Istennek, hogy elmegy, azt többé nem lehet megváltoztatni. Bármi is jön közbe, bármilyenek a körülmények, az nem számít, csak az, hogy nem tartottam meg az Istennek tett ígéretet.
Ez a gondolkodás kifejezetten a gyerekekre jellemző, akiknek ha megígérünk valamit, majd valami miatt nem tudjuk megtartani, akkor azt élik át, hogy becsaptuk és nem szeretjük őket, de sokunk lelkének a mélyén is ott lapul.

Az én elemi érzésem is valami hasonló volt: Meg kell tenni! Meg kell tenni! Ilyen dilemmaszituációkban mindig ez szólal meg bennem először. Nem számít, hogy nem fértem már fel a buszra, mindegy, hogy egy barátommal beszélgettem, akinek épp nagyobb szüksége volt rám, az első ítéletem magamról ez szokott lenni. Nem tartottam meg az ígéretem, tehát rossz vagyok.

Egy másik idézet: Ha nem tartom meg a fogadalmam, büntetést kapok. Lehet van köztetek olyan, akiből ez, vagy ennek a gondolatnak egy halvány képe tört elő elsőre.
A logika ebben az esetben a következő lehet: Ha Isten megmentette az életem, tartozom neki azzal, hogy megtegyem amit ígértem. Ha nem teszem meg, kizárólag büntetés lehet az eredménye. Persze az is lehet, hogy semmiféle csodáról nem kell beszélnünk, nem Isten mentette meg a főhős életét, de ez mellékes azok számára, akikben ez a gondolat szólal meg mélyen.
Ebben a struktúrában a legfőbb erény a vak engedelmesség, aminek az oka, a következményektől való félelem. Egy négy éves gyereken már észrevehető, hogy hogyan alkalmazták rajta a büntetés-jutalmazás egyensúlyát. Azok a gyerekek, akik kevés jutalmazásban, és sok büntetésben részesülnek, már négy évesen nem kezdeményeznek. Pedig ebben a korban a kicsi nagyon kíváncsi, felfedezi a világot. Ők viszont - félvén attól, hogy esetleg rossz az amit tesznek, annak pedig büntetés lesz a vége - bezárkóznak, és már nem a képességeiknek megfelelő dolgokat választják. Ha ez alá választanak, abban biztosak, hogy nem fogják elrontani, és ez fontosabb számukra, mint hogy valami hasznosat és jót, a határaikat ostromlót tegyenek.
Az egyik interjúalany ezt mondta: Isten az, aki egyedül tudja, mit kell tenni. Ember ezt sohasem tudhatja, csak Isten.

2. Isten és az ember "üzleti viszonyban" vannak egymással

A kutatásban ezt úgy fogalmazták meg, hogy Istent vagy a felsőbb hatalmat rítusok és egyéb tettek által befolyásolni lehet. Itt már nem csak Isten az aki belenyúl a világ eseményeibe, de az ember valamiféleképpen kötheti Istent. Jogi viszony alakul ki köztük. Amit ígértem kötelező érvényű, de Isten ígéretei is ugyanúgy kötelezőek. Sőt, én is megszabhatom, hogy Isten milyen szabályok szerint játszik, míg a szabályok egyenlőek, és mindketten jól járunk.

Válasz az interjúból: Ha Isten segített, akkor nekünk is segítenünk kell Istennek! A kulcsszó a kötelesség.
Ahogy haladunk a harmadik fázis felé, annál inkább válik Isten kötelessé megtenni amit nekünk ígért, vagy úgy gondoljuk, hogy ígért.
Ha mi jók vagyunk, Istennek jónak kell lenni hozzánk!

Ehhez a fázishoz tartozik a zörgető-effektus. Ugye, azt olvassa a kedves második fázisban lévő úriember/asszony: Mert aki kér, mind kap; és a ki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik. (Mt. 7:8) Kér, zörget, imádkozik de üres marad a mikuláscsizma. Isten nem adott, tehát ő sem tartozik Istennek semmivel, sőt ezek szerint nincs is Isten, - vagy ami még rosszabb - nem szereti őt. De ezzel a dolog el is van intézve.

Ennek a gondolatmenetnek egy másik formája, hogy azért történik valakivel valami jó, mert Isten kompenzálja az addigi jótetteiért.
A gyakorlatból említhető a történelmi egyházakban tapasztalható keresztelkedés. Gyakran a szülőknek eszük ágában sem áll keresztényi szellemben nevelni a kicsit, de mégsem tolhatnak ki vele, mert Isten ezt várja el. Ők megadják ami jár az Úrnak, az meg vigyázzon a kicsire.
Egy kissé rafináltabb alkalmazás: Megteszek Isten neked valamit, de azután te jössz! Hunyj szemet néhány dolog fölött.

Ugye megnéztétek a Jeleket?! Mel Gibson egy papot alakít, akinek tragikus balesetben elhunyt a felesége. Ennek következtében elveszti hitét, és környezete felé azt sugározza, hogy Isten nincs, vagy ha van akkor valami nagyon rosszat akar nekünk, hisz így végzett a szeretett asszonnyal. Ezt tetézi még az is, hogy egyik gyermekük súlyos asztmában szenved, szóval Isten adóssága igen csak nagyra nőtt. A földet űrlényinvázió éri, az izgalmak fokozódnak, majd egy csodás módszerrel (víz) sikerül elijeszteni az ufonautákat. Mikor főhősünk kis családjával előbújik rejtekhelyéről ráébrednek, hogy egy példány még a házukban tartózkodik. Ez az ufonauta elkapja a pap asztmás gyermekét, és mérgező gázt lehel az orrába. Az csodás módon (betegsége miatt) nem tudja belélegezni a gázt, ezért megmenekül, míg az űrlényt egy a felesége által, annak halála pillanatában mondott mondat alkalmazásával (Adj neki és üss egy nagyot!) legyűrik. Minden jel összeáll lelkészünk számára, Isten kiegyenlítette a számlát, ő pedig szépen visszasüllyed a második fázisba és visszaáll hivatásába.

3. Isten korlátok között mozog, és nem is annyira fontos. Az ember a központ!

Részletek az interjúból:
Az ember nem köthet Istennel üzletet, vagy ha igen, rosszul teszi.
Nem azért kell jót tenni, mert Istennek megígértem, hanem azért mert ez a meggyőződésem, vagy a lelkiismeretem ezt diktálja.

Az Isten és az ember világa kettészakad, Isten alig vesz részt a világ történéseiben, és a mérce az én lelkiismeretem vagy meggyőződésem. Önmagamhoz kell hűnek lennem.
A válasz oka tehát a válaszadóból fakad. Ennek a struktúrának a gyöngéje, hogy ha valamiért meginog a válaszadó önmagában, akkor kérdéssé válik, hogy mi a fenének tartson ki a választása mellett. Előnye pedig pont innen ered. Döntései biztosak, ha egyszer eldöntötte őket. Nem függnek a másiktól, vagy Istentől, a cserekereskedelem megszűnt.
Ez a struktúra a ma emberére nagyon jellemző.

Ennyi talán elég is egyszerre. A 4-6. fázisról nemsokára olvashattok. Izgalmasak lesznek sokunk számára, különösen azért, mert még nem tapasztaltuk őket, vagy csak nagyon ritkán.

forrás: Pál Feri atya

spirituális döntéseink

Ha dilemmahelyzet elé állítanak minket, ésszerű és a személyiségünk mélyéről fakadó válaszreakciónk, hogy valamiféleképpen döntsünk. Kutatók az 1980-as években arra jutottak, hogy a vizsgált alanyaik 6+1 kategóriába sorolhatók, annak függvényében, adott helyzetben milyen ítéletet hoznak. Az, hogy az adott alanyok mit döntöttek, a kutatás szempontjából elhanyagolható volt. Az azonban már sokkal jobban felkeltette a kutatók figyelmét, hogy milyen lélektani struktúra húzódik meg a döntés mögött.
Ezek a döntéseink hordozhatnak racionális tartalmat, de általában irracionálisak. Fent említett kutatóink azt is állították, hogy nem úgy működünk, hogy egy ideig spirituális döntéseket hozunk, majd ebből kinőve teljesen racionálissá válunk. Életünk bármely szakaszában képesek vagyunk ilyen és olyan ítéleteket is hozni.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy mindez független felekezeti vagy vallási hovatartozásunktól, sőt attól is hogy hiszünk valamilyen istenség létében vagy sem. Hangsúlyozták, hogy ezzel nem burkolt vallásosoknak nevezik az ateistákat, mindössze azt állítják, hogy a lelki struktúráikból adódóan ők is képesek vallási ítéletek meghozatalára.
Másik állításuk az volt, hogy noha a felekezeti hovatartozás nem befolyásolja ezen ítéletek milyenségét (hogy a 6+1 közül melyik kategóriába sorolhatóak), de az iskolázottság hatással van rájuk.

Elég az unalmas elméletből, jöhet a gyakorlat!
Leírok egy - a vizsgálat során használt - tipikus dilemmaszituációt. Arra kérlek titeket, hogy döntsetek. Miután pedig kialakítottátok a saját nézőpontotokat, a következő bejegyzésből reflektálhatunk arra, mi is határozta meg a saját ítéletalkotásotokat.

A helyzet a következő:

Van egy fiatalemberünk, aki néhány napja szerezte meg az orvosi diplomáját, igen csak jó eredménnyel. Ezért szülei gyermeküknek egy két hetes angliai utazásra fizettek be, és azt mondták, ha van kedve, éljen ezzel a pihenési lehetőséggel, utána úgyis el kell kezdeni dolgozni.
A fiú töprengett az utazáson, ugyanis van egy barátnője, akinek már megígérte, hogy feleségül veszi, és miután elég szoros a kapcsolatuk, nem esik neki jól, hogy a hölgy nélkül nyaraljon Angliában. Végül mégis igent mond, és felszáll a repülővel. Az utazás során azonban a repülőgép bajba kerül, leáll az egyik hajtómű, majd a másik, majd mint egy kő kezd zuhanni fedélzetén főhősünkkel. A pilóta felszólítja az utasokat a szokásos óvintézkedésekre. A fiatalemberünk becsatolja a biztonsági övét, fejek térdek közé stb. De érzelmileg is történik benne valami. Teljesen berezel, megijed és ösztönösen Istenhez fohászkodik, a következőképpen: Uram, most ha ezt túlélem elmegyek életem végéig a harmadik világ betegeit, szegényeit, gyerekeit ápolni. A kedvesemet is magammal viszem, és ha nem akar jönni akkor pedig szakítok vele.
Földet ér a gép, rengeteg halott, kivéve ő...
Főhősünk megmenekül, hazaérkezik és a hétköznapi élete folytatódik a maga medrébe.
Benne van az Istennek tett ígérete, de még nem nagyon tud dönteni. Egy hónappal később egy nagyon menő kórházban kiválasztják, arra hivatkozva, hogy a 80 jelentkező közül őt találták a legrátermettebbnek, az egyetemi eredményei alapján, meg amúgy is...

Eddig a történet. A kérdés a következő: Te mit tennél a fiú helyében? Miért tennéd azt amit tennél?

Ha akarjátok le is írhatjátok a válaszotokat hozzászólásban. Miután átgondoltátok és ítéletet alkottatok az lenne a kérésem, hogy próbáljátok megragadni azt az elemi, ösztönös, a másodperc töredéke alatt megjelenő érzést-döntést-sejtést ami megjelent bennetek mikor tudatosult a dilemmaszituáció. Ez megegyezhet azzal amit majd végül döntötök, de sokunkban eltér a végső döntéstől. Az is tanulságos, hogy megmaradt-e ez az ösztönös rezdülés, vagy fogalmad sincs róla.

Folytatás a következő bejegyzésben.

És még valami. Ha időtök adódik nézzétek meg, vagy nézzétek újra a Jelek (Signs) c. filmet (a bejegyzés képanyaga a film egyik jelenetéből van). A főhős döntései nagyon jól szemléltetik azt, milyen a második döntéskategóriában leledzeni.

Forrás: Pál Feri atya
Kép: port.hu

a gonosz evolúció

Az evolúciós gondolkodás széles körű elfogadása – az a felfogás, hogy minden magától keletkezett természeti folyamatok által, és nincs szükség Istenre – ráadásul hozzájárul az Istenbe vetett hit feladásához. Eszerint minden, ami nyilvánvalóan tervezés által jött létre, maga készítette el a saját tervét! Ez a gondolkodásmód, amely tagadja Isten létezésének világosan felismerhető bizonyítékait (Rómaiak 1,19-20), kikerülhetetlenül elvezet az ateizmushoz (ahhoz a hithez, miszerint nincs Isten) és a világi humanizmushoz (miszerint az ember maga rendelkezik az életével, mégpedig Isten nélkül).

Kérdések a kezdethez, 1. fejezet, 12. oldal

Sokszor találkoztam már azzal a gondolattal, miszerint az evolúció elmélete az erkölcs elvesztéséhez vezető egyenes út. A fent idézett könyvben, de úgy általában is, elő-elő bukkan az a gondolat, hogy az evolúció elmélete táplálta Hitler gyűlöletét és Sztálin gulágait. Valóban így van? Az evolúcióelmélet az erkölcs végső megrontója lenne?
Az válaszom határozott nem. Az, aki jó minőségű oktatásban részesült tudhatja, hogy az evolúcióelmélet semmiféle kijelentést nem tesz az erkölcsről vagy Istenről. Amit itt kreacionista barátaink látnak az az evolúcióelmélet ideológiákba való erőltetése. Ugyanilyen ideológia-csavar történt a keresztesháborúk alkalmával, mikor pogányok sokaságát gyilkolták le. Persze, tudjuk, hogy a pénz, a hatalom meg egyéb állt a háttérben, de várjunk csak?! Vajon Hitlert és Sztálint mennyire hajtotta a pénz és a hatalom? Feladták volna a földi jólét minden darabkáját, csak azért, hogy az evolúcióelmélet predikcióit megvalósítsák? Tudom, nagyon bagatell kérdések, de a kijelentés, amiből kiindulnak nem kevésbé az.

Vezethet-e az evolúcióelmélet elfogadása ateizmushoz? Igen.

Az olyan hitet, amely a szentírásban megjelenő minden eseményt történelminek értelmez nem lehet összeegyeztetni a tudomány állításaival. Ilyet ne is várjunk. Az ilyen hitet, mitikusnak vagy szó szerintinek nevezzük. Minden kisgyermeknek ilyen a hite (ők még képtelenek a reflektálásra), és sok felnőtt keresztény is ilyen hittel rendelkezik. Ne értsetek félre. Ez nem azt jelenti, hogy az illető gyermeteg. Egyszerűen csak azt, hogy jelenleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezik a hite, eszerint értelmezi a szentírást, Istennel való kapcsolatát, stb. Érdemes tudni, hogy más hitformák is vannak (nem differenciált, intuitív, individuális, összekötő, univerzalizáló stb.), talán ezekről lesz szó az istenképek sorozatban. A tapasztalatom az, hogy ha a környezete, a gyülekezete eléggé nyitott akkor a legtöbb keresztény előbb-utóbb továbblép hitében. Ez a továbblépés azonban mindig kicsit olyan, mint a gyermekkorból felnőtt korba való átmenet - veszélyes és nehéz. Aki úgy érzi, hogy a hat nap magyarázata számára már nem kielégítő valószínűleg fél. Attól hogy mit gondolnak majd róla. Attól, hogy megmarad-e Isten, ha ő változtat az eddigi gondolatain.

A másodikhoz van egy jó hírem. Isten nem szalad sehová, ha mi tovább is lépünk, sőt - mivel mindenhol ott van - velünk halad.

Mit gondolnak majd rólad ha felvállalod, hogy már nem a hat napos kreacionizmus, vagy az ID híve vagy? Az a tapasztalatom, hogy ez mindkettőtöktől függ. Ha te erőlteted az újdonságot, akkor a kreacionista védekezni fog, és sok esetben elfordulhat tőled, a kapcsolatotok megromolhat. Azonban neked is jogodban áll megálljt parancsolni neki akkor, ha fájdalmat okoz a mondataival. Minden esetre fundamentalista gyülekezetben nem a legjobb befektetés sem a hitformaváltás sem az evolúcióelmélet elfogadása.

Szociáldarwinizmus - nézzünk mélyebbre

A szociáldarwinizmusnak rengeteg meghatározása létezik. Lényege talán az lenne, hogy azok az emberi közösségek maradnak fent melyek erősebbek, jobb alkalmazkodóképességgel rendelkeznek. Ez a gondolat már az evolúcióelmélet előtt megszületett, Herbert Spencer, Thomas Malthus és mások nevéhez fűzhető.
Érdekes, hogy gyakorlati megvalósításai általában a hosszútávú fennmaradás ellen hatnak. Az eugenika például rontja a populáció genetikai diverzitását, ezért hosszú távon kihaláshoz vezethet. Az evolúció elmélete rávilágít arra, hogy egy populáció fennmaradása genetikai sokszínűségétől függ. Ha valaki megfelelő oktatásban részesült, az evolúcióelméletet használva igen könnyen lerombolhatja a szociáldarwinisták emberi szelekcióra vonatkozó gondolatait.

Az ahogy van úgy kell lennie probléma

Az evolúció elmélete a természet egy szeletének működését írja le. Bármennyire is idegen tőlünk ez, de az élővilágban intenzív harc folyik, mindez a túlélésért és a szaporodásért. Az evolúció azonban nem mondja, hogy ennek így kell lennie.
Az élővilágban nem csak örökös harccal, de altruista magatartással is találkozhatunk. Az egyedek egymást segítik. Ha az evolúciós megfogalmazáshoz hívek akarunk maradni, úgy is mondhatjuk: az ember, mint szociális élőlény akkor képes a legnagyobb szaporodási sikerre szert tenni, ha elég gyakran segíti társait.

Összefoglalás

• A jó minőségű evolúcióoktatás fegyvert ad a kezünkbe az olyan romboló ideológiákkal szemben mint a szociáldarwinizmus.
• Az evolúcióelmélet elfogadása vezethet ateizmushoz, ugyanúgy mint egy csalódás Istenben, azonban nem egyenes út oda.
• Az evolúcióelmélet állítja, hogy az élőlények minden nap újabb kihívások, harc, gyilkolás elé néznek a sikeres fennmaradás és szaporodás érdekében, de azt nem, hogy az embernek hasonlóképpen kell viselkednie, sőt leírja azt is, hogy az emberek számára miért hasznosabb bizonyos helyzetekben az egymást segítő magatartás.

a Genezis és ami mögötte van

Midőn fönn az ég nevetlen

s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet -

A Gilgames teremtés (Enuma Elish kezdetű) - mezopotámiai - teremtéstörténet indító sorai (Rákos Sándor fordítása)

Az emberek ősidőktől fogva próbálkoznak helyüket megtalálni a világban. A folyamatnak fontos eleme a kezdetekről való elmélkedés. Könnyebb megmondani ki vagyok én, ha ismerem milyen kapcsolatban állok az engem körülvevő világgal. A világ részei a tárgyak, az állatok, és sok esetben az istenségek is, akik néha megfeleltethetők egy-egy természeti erőnek (pl. Quetzalcouatl az Azték szélisten).
A világ és az élet eredetéről minden tisztességes nép alkotott egy történetet. Sokat ma is ismerünk.A japánok szerint Japán a sártócsához hasonlító káoszból keletkezett. Izanagi és Izanami - az istenek atyja és anyja - tőrükről lecsöpögő anyagból hozták létre az első szigetet.
Egy afrikai azt mondaná, hogy történetét apjától hallotta, aki a maga rendjén az ő apjától, és a történet így terjed a kezdetektől fogva. Szerinte három istenség volt: Nzamé, Mebere és Nkva. Nzamé mindent megteremtett, majd miután megmutatta mindezt istentársainak, úgy döntöttek kell valaki, aki irányítja a teremtést, aki az Úr lesz ezek felett. Erre a célra "készült" az első ember.

Keresztény körökben mosolygunk ezeken a gyermetegnek tűnő történeteken, mégis sokan a kereszténység ellen intézett támadásnak veszik, ha valaki a Mózes első könyvében megjelenő történetet hasonló síkon kezdi elemezni.

1849-ben kerülhettek a kutatók közelebb ahhoz, honnan is származhat a Bibliabeli teremtéstörténet. Aki a "higgy és ne kutass!"- elvet vallja, az itt le is állhat, de titeket tovább invitállak. Lássuk, mi is az eredete ennek a sok vitát kiváltó szövegnek, mely annyiunkat elbűvöl!

Hét agyagtábla

Austen Henry Layard ásatásai során bukkant rá az ó-babiloni nyelven íródott szövegekre. Igen megviseltek voltak. Egyes sorok az olvashatatlanságig rongálódtak. Az V. tábla teljességgel tönkrement, másolatait azonban később megtalálták.

A szöveg angolul és magyarul is olvasható. Ez az Enuma Elish kezdetű eposz, melyet magyarul Gilgames teremtésnek nevezünk. A cím a szöveg első sorának részlete, "Midőn fönn". A szöveget rituális célból, a babilóni újév ünneplése során olvasták fel.


A történet

A szöveg elején megismerkedhetünk a két ősistennel, Apszuval és Tiámattal minden létező apjával és anyjával. Jó néhány más istenséget is teremtenek, akik igen csak feldühítik Apszut, mert nagy zajt (bábel) csapnak. Az istenek atyja úgy dönt, elpusztítja a sok rakoncátlan istenségeket, de Tiámat, - akinek utóbbiak hatalmas testében lakoznak - értesíti a legerősebb istenséget, Nudimmudot. Nudimmud mindjárt a többiek segítségére siet és megöli Apszut. Ezután több utódja születik, melyek közül legnagyobb és legbölcsebb Marduk. A kis Marduknak a szelet adják játékszerként, aki hatalmas tornádókat és homokviharokat kavar Tiámat testében, ez pedig feldühíti a többi istenséget.
Az istenségek meggyőzik Tiámatot, hogy bosszulja meg férje halálát. A dühös asszony hatalma megnő, szörnyeket teremt, ezektől azonban az istenségek berezelnek, életük veszélyben forog. Mardukot választják ki, aki ezután megküzd Tiámattal, és le is győzi őt. Testéből pedig megalkotja a Földet.
A történet befejezésében még néhány gyilkosság eredményeként Marduk megteremti az emberi fajt agyagból és vérből, majd várost alapít Babilon néven, mely a hangoskodó (bábelt teremtő) istenségek lakóhelye lesz.


A hipotézis

Már a szöveg megfejtése után felmerült a kutatók fejében az ötlet, lehet, hogy a bibliai teremtéstörténet forrása az Enuma Elish és egyéb Közel-keleti mítoszok lehetnek.
A Gilgames teremtést durván a Kr. e. 18-16. századra saccolják, míg Mózes 1. könyve valószínűleg a Kr. e. 6-5. században keletkezett. Azt tudjuk, hogy a szöveg régebbi és azt is, hogy általában a nagyobb népek (babilóniaiak) szokásai, kultúrája, mítoszai befolyásolják a kisebbekét (zsidók). Most lássuk, milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a mezopotámiai mítoszok, és Mózes első könyvének teremtéstörténete között.


Midőn fönn az ég nevetlen...

Úgy a Genezisben mint az Enuma Elish-ben a teremtési aktus isteni szóra történik. Az Enuma Elish ezt úgy írja le, hogy az ég és a föld még nem voltak megnevezve, míg a Genezisben a teremtés a "legyen [a teremtmény megnevezése]" szót követi.


...vizeikkel egybemosódtak...

A Genezisben Isten elválasztja a fenti vizeket a lenti vizektől. Az ókori Közel-kelet világképében a Föld egy körlaphoz hasonlított, mely felett (az eső forrása) és alatt (ezen úszott a szárazföld) édesvíz-tenger volt. Ezt a teremtés során egy szilárd boltozattal (égbolt) választja el Isten. Az Enuma Elishben a boltozatot Tiámat félbevágott hatalmas teste képezi.

Kettévágta Tiámat törzsét, két félre, mint kagylót, osztotta
egyik feléből teremtette a magas égnek kupoláját,

Ezen kívül a korabeli elképzelés az volt, hogy a szárazföld körül (ami megfelelt az akkor ismert világnak) nagy tenger terül el.

Itt még érdemes azt is megemlíteni, hogy magától értetődőnek vesszük, hogy Isten a teremtéskor teremti meg a vizeket is. Pedig, ha elolvassuk az 1. Mózes 1 és 2. versét kiderül, hogy a vizek már jelen vannak a teremtésnél. A mélység ebben az esetben a vizek mélységeit, vagyis az óceán mélyét jelöli. Isten lelke, pedig már ott lebeg a vizek felett, pedig korábban szó sincs a víz megteremtéséről. Ez nem csak hogy összecseng azzal, amit a korabeli Közel-keleten hittek (ti. a teremtés előtt uralkodó káosznak köze volt az óceánhoz, a vizekhez), de azt is jól szemlélteti, hogy a zsidóknak fogalmuk nem volt a Föld kinézetéről, vagy eredetéről, vagy arról, hogy létezik világűr. Úgy képzelték, hogy az óceán mindig is létezett, és valamilyen formában ebbe a kaotikus víztömegbe teremtett Isten.


Fölragyogtatta Nannart fényesen, reábízta az ég őrízetét...

A csillagokkal hasonló a helyzet. Az Enuma Elish 5. kőtáblája arról szól, hogyan teremti meg Marduk az ég csillagait, "megjelölvén az évnek napjait". A kutatók szerint az 1. Mózes 1:14-beli szöveg innen eredeztethető.


Leültek akkor a nagy istenek, leültek, tányért raktak maguk elé.

Egy másik érdekesség, hogy az Enuma Elishben ugyanúgy mint a Genezisben az istenek tanácskoznak az ember teremtése előtt, majd e végső teremtés után lakomát ülnek (megpihennek).


Bősz sárkányokat is költött a tenger iszapjából...

Utoljára megemlíteném még, noha ez nem feltétlenül jelenik meg a Genezi könyvében (sokkal inkább Jóbnál), hogy a korabeli mitológiában a kezdeti káosz megszemélyesítése egy tengeri szörny volt, mely harcolt a teremtő istenségekkel. Erre a figurára leviatánként (az új fordítású bibliában pedig krokodilként) bukkanhatunk. És itt mindjárt át is térhetünk arra, miben is különbözik a Genezis a többi korabeli mitológiától.


Nagy a hasonlóság, de nagy a különbség is!

Noha azt láttuk, hogy a korabeli zsidók világról alkotott képe megfelelt a környező népek világképének (lapos világ, a szárazföld a vizeken úszik felette búra alakú égbolt) Istenről alkotott képük nagyon is különbözött környezetük istenképétől. A Genezis Istene olyan teremtő isten, aki minden teremtménye fölött áll. A leviatán már nem kellhet harcra vele. A Genezisben nem jelenik meg több istenség (noha utalások vannak rá, pl. az Elohim többesszáma), az pedig különösen feltűnő, hogy semmiféle viszálykodás nincs az isteni világban. A Genezis elutasít mindenféle korabeli mitológiát, a világ létrejötte nincs összefüggésben az istenségek születésével. Az ember szerepe sem az istenek kielégítése többé, dolga van a Földön.
Ezen kívül a Genezisnek semmilyen politikai vonatkozása nincs. Nem tesz említést Izráelről, vagy a zsidókról. Az Enuma Elish ezzel szemben Marduk királynak és Babilonnak emelt műemlék.


Tehát...

Levonhatjuk a következtetést, hogy a Genezis írói nem voltak tisztában a világ keletkezésével, vagy a föld kinézetével. Nem tudományos műnek szánták a szöveget, sokkal inkább saját világképüket és istenképüket fejezték ki benne.



Felhasznált és ajánlott irodalom:

Szalai A. A Genezis műfaji értelmezése (elérhető itt) 2009.
PiCo Study of Genesis/Genesis as a Myth (elérhető itt) Wikiversity.
Mezopotámiai teremtéstörténet (elérhető itt) Magyar Elektronikus Könyvtár

a G-történet - praeludium

"Az evolúció elmélete [...] már megjelenése óta komoly bírálatokat váltott ki, mégis a tudomány általános elfogadott álláspontjává vált. Az evolúció elméletével szemben a csatabárdot a tudományos kreacionizmus ásta ki, amely különösen az utóbbi negyven évben óriási munkát végzett az evolúcióelmélet ellen és a teremtés mellett szóló érvek felsorakoztatásában. Ma már egyre inkább az a helyzet, hogy az evolucionista-naturalista hit dogmatizmusával szemben egyre elfogadottabbá válik a teremtésnek mint alternatívának az elmélete."

Részlet Dr. Jeszenszky Ferenc ajánlásából a Kérdések a kezdethez c. könyvhöz.

Így köszönti olvasóit Don Batten, Ken Ham, Jonathan Sarfati és Carl Wieland magyar nyelvre fordított és 2003-ban kiadott könyve, mely kreacionista körökben igen nagy sikernek örvend, a Kérdések a kezdethez.

• Isten valóban hat nap alatt teremtette a világot?

• Mit tartsunk a 14C-módszerrõl?

• Miért láthatunk távoli csillagokat egy fiatal világegyetemben?

• Miért van olyan sok destruktív mechanizmus az élőlényekben?

• Honnan jött Káin felesége?

• Hogyan fért bele az a sok állat Nóé bárkájába?

• Az egész földre kiterjedt-e az özönvíz?

• Honnan jött az óriási vízmennyiség az özönvíz során?

• Hogyan élték túl az özönvizet az édesvízi és a tengeri halak?

• Hogyan jutottak el a bárkától az állatok az olyan távoli helyekre mint Ausztrália?

• Hogyan jöttek létre a különbözõ emberi rasszok Nóé családjából?

• Mit jelent a kontinensek vándorlása?

• Valóban voltak jégkorszakok?

• Mi történt a dinoszauruszokkal?

A fenti kérdéseket a könyv hátoldalán, az ajánlóban olvassuk, mely ígéri, választ kaphatunk rájuk, igaz a korai kiadásokban a Kérdések a teremtéshez (Freud?) c. könyvtől kell várnunk ezeket (később ezt javították).

G mint genezis, azaz a teremtéstörténet. A sorozatban bő áttekintést nyerhetünk majd a kreacionizmusról és az evolúció elméletéről, belesünk a zsidó, és más népek teremtéstörténeteibe is. Lesznek pszichológiai és hitéleti vonatkozások, egyszóval körbejárjuk a lehető legtöbb oldalról ezt az igen nagy témát. Egyes esetekben konkrét választ tudunk majd adni, máskor felesleges vitákba bonyolódunk.

A sorozat célja: szemléltetni, hogy keresztényként elfogadhatjuk az evolúció elméletet.

Az irány egyértelmű. Jómagam hatnapos kreacionista voltam, de ma már úgy látom, semmilyen tudományos bizonyíték nem támasztja alá ezen hipotézishalmaz tudományos mivoltát. Ugyanígy az Intelligent Design mozgalom érvei sem állják meg a helyüket.

Ennek ellenére beszélgethetünk a felvetődő kérdésekről. Jómagam mindig a mindenkori tudomány álláspontja szerint közelítek majd a témához, ahol pedig hitkérdés merül fel, ott a saját hitem alapján fogok válaszolni és kérdezni.

Képzésem szerint biológus vagyok, a teológiához amatőr szinten konyítok. Ezért várom a javítási, szerkesztési javaslatokat és a témaötleteket.

A G-történet elkezdődött...

istenképek 3.

Azok akik választottak képet, már megemészthették a vele kapcsolatos gondolatokat. Így hát lássuk, hogy melyik kép mit szimbolizálhat, és milyen kérdések merülhetnek fel vele kapcsolatban!

Minden magyarázat az alábbi összeállításban csak egy a sok lehetséges közül, így ha számodra teljesen mást mondott a kép az úgy rendben is van. Mindannyian egyedi, csodák vagyunk.

A dupla nyílra kattintva egyenként nézegethetitek a képeket!

Az istenképek sorozatnak lesz még negyedik része is, amiben várhatóan befejezem a hamis ideológiákról szóló bejegyzést.

Hogy addig se unatkozzatok végezzétek el a következő gyakorlatot:

Üljetek le csendbe, és válaszoljatok a következő kérdésre:

Ha Isten tánc lenne, milyen tánc lenne?

istenképek 2. - hamis ideológiák

Ha az istenképünk rossz szinte lehetetlen, hogy ne legyenek hamis ideológiáink. Nem kevés tévképzettel találkozhatunk napjainkban a kereszténységben. Egyesek már a lovagkorból velünk vannak. Például: A nők érzékiek, bűnre csábítják a férfiakat. A középkori lovag saját énképét próbálta megvédeni ezzel. Képtelen volt megbirkózni saját vágyaival. Az, hogy "dűlőre akarja vinni" a hölgyet, nem fért bele a magáról alkotott nemes férfiképébe, inkább a nőre projektálta az ügyet, mondván, az bűntől csöpögve megpróbálja őt elcsábítani. Ilyen és ehhez hasonló tévképzetekről lesz szó a következőkben.

Feltevődik a kérdés: a lelkiismeretem szava Isten szava-e? Természetesen Isten a lelkiismeretünkön keresztül is szólhat hozzánk (hogy hogyan, azt ne tőlem kérdezzétek), de a lelkiismeretünk nem valami égből pottyant dolog. Keményen beleivódnak a neveltetésünk során szerzett tapasztalatok és sebek, és ezek befolyásolják majd a működését. Ezzel együtt nagyszerűen használhatjuk bizonyos helyzetekben, a művészet azonban abban van, hogy felismerjük mikor van szükség moralizálásra és mikor kell azt a bizonyos hangot megregulázni, és inkább a spiritualitást választani. (Figyeljük meg, hogy ez tudatos VÁLASZTÁS!)

A hamis ideológiák egy részét a bejegyzésben találjátok majd. Önkényesen válogattam a nekem tetszők közül. Ezekről úgy éreztem napi rendszerességgel találkozhatunk velük. A többi itt olvasható.

Ezek a mondatok általában érzelmileg húzós helyzetben törnek elő belőlünk úgy, mint a szülői tiltások vagy parancsok. Nem véletlen, ugyanis sokak hitéletében kapaszkodókat jelentenek. A valóság azonban az, hogy ezek a kapaszkodók semmihez nincsenek odacsavarozva szerintem, de sokan kapaszkodnak beléjük. Ennek az lesz az eredménye, hogy olyan Istennel harcolnak a delikvensek aki nem létezik.

1. Vigyázz, mert megver az Isten! vagy Vigyázz, megver az Isten, mert... (tetszés szerinti befejezés)
2. Isten a jókat szereti a rosszakat pedig... elveti.
3. Mindenért meg kell bűnhődni. v. Meg lesz annak a böjtje.
4. Isten nem ver bottal!
5. Megbüntet az Isten ezért! v. Miért büntetsz engem Isten?
6. A jónak nem eshet bántódása. - és Jézus?
7. Ha erősebb lett volna a hitem, ez nem történik meg! vagy Ha erősebb lett volna a hited, soha nem váltál volna el!
8. Az ember velejéig romlott.
9. A testi dolgokat Isten megveti és lenézi.
10. Önmagunkat szeretni bűn.
11. Legfőbb erény az engedelmesség.
12. A betegség Isten büntetése. Ha igazán hiszel, nem leszel beteg.
13. A hit erejével legyőzhető a depresszió, nem gyógyszerre van szükség!
14. Keresztény embernek nincs szüksége pszichológusra, mert Isten ad neki gyógyulást.
15. A szeretet mindent megold. v. A szeretettel mindent meg lehet oldani. v. Ha jobban szeretnék most ez nem lenne!
16. Az ösztönök és a testi vágyak megvetendő dolgok. Az érzékiség az ördögtől való.
    
17. A sorscsapásokat Isten méri az emberre.
18. Önmagunk megvetése kedves Istennek!
19. A test örömei piszkossá tesznek és undorítóak!
20. Aki ilyet tett az nem üdvözülhet!
21. Akit Isten szeret, azt megfenyíti.
22. A szeretet nem érzelem!
23. Amit a szentírásban olvasunk azt el kell hinni!
24. A nemhívők elkárhoznak!
25. A cél szentesíti az eszközt!
26. A férfi a teremtés koronája.
27. A szex állatias dolog. Undorító Isten szemében!
28. Aki nincs megkeresztelkedve/nem merítkezett be, az nem lehet Isten gyermeke.
29. Egy igaz vallás van ami Istentől származik!
30. Valakire megharagudni vagy szomorúságot okozni bűn.
31. Én vagyok a felelős mások boldogáságért, üdvösségéért.
32. Minden ami nem keresztény, az veszélyes, ördögtől való.

forrás: Pál Feri atya előadásai

A lista egy következő bejegyzésben folytatódik majd. Ne feledjétek, hogy a bővített változat itt megtalálható. Nem kommentáltam, hogy együtt tehessük meg majd alant. Beszélgethetünk ezekről, és a dokumentumban szereplő többi ideológiáról is. Írjátok meg a velük kapcsolatos jó/rossz tapasztalataitokat. Szabad a pálya.