2010. november 12., péntek

ólomüveg és Coca-Cola

Most olvastam, hogy nemrég nyitotta meg kapuit egy újabb bevásárlóközpont az angliai Bournemouth-ban.
Hogy ennek miért van hír értéke? Egy egészen apró részlet miatt: az új bevásárlóközpont egy három éve üresen álló metodista templomban kínálja portékáit. A bibliai alakokat formázó ólomüveg-ablakokat megtartották, és néhány részlettől eltekintve (pl. Tesco felirat) az utcafront is változatlan maradt. A kőpadozaton azonban a hívek kopogó cipői helyett ezután nyikorgó bevásárlókocsi-kerekek vonulnak majd szép sorokban, az orgonajátékot pedig felváltja a vásárlásserkentő zene.


A metodista egyház szóvivője elmondta, hogy a templom eladása után képtelenek voltak szabályozni annak további sorsát, de ezer más komolyabb dolog van a világban, amely aggaszthatja a híveket, mint ez a vásár.
Az adásvételből befolyt összeg a helybeli gyülekezetek költségvetésébe landolt.

forrás: BBC News

2010. november 11., csütörtök

levél-szemét?

Az emberek nem gondolkodnak.

Ma reggel, munka közben vettem észre, hogy a házak előtt várakozó szemetes konténerek tele vannak őszi, elsárgult falevelekkel.
Az emberek összegyűjtik a lehullott leveleket, belegyömöszölik egy nejlon szemeteszsákba, kirakják őket az utcára, és el is feledkeznek róluk. De mi történik valójában?!

A növények az egyetlen élőlények a földön, amelyek "anyagot gyártanak", növelik a világ komplexitását. Minden más élőlény anyagot fogyaszt, növeli az entrópiát. Előbbiek úgy érik el ezt a bravúros teljesítményt, hogy a Napból érkező sugárzást a fotoszintézisnek nevezett folyamat során megszelídítik. Ezalatt a levegőből kivonják a szén-dioxidot, a talajból pedig vizet és ásványi anyagokat építenek be szöveteikbe. Minden levél egy kicsi raktár. Ahogy beköszönt az ősz a lombhullató fák és bokrok felkészülnek a fagyok beköszöntére. Nem a hőmérséklet a mérvadó számukra. A nappalok és az éjszakák hosszát érzékelik, és így "állapítják" meg, mikor érkezett el a pihenés időszaka. Leveleiket azért hullatják, hogy csökkentsék testfelületüket. Kisebb felület - kisebb esély a fagyásra. Ezek a lehullatott levelek egy csomó olyan tápanyagot tartalmaznak, amit a növények nem tudtak visszaszívni a lombhullatásra való felkészülés során. És ez a probléma.
Amikor a magát gondosnak tartó kertész összegyűjti a leveleket, vagy a fűnyírás után visszamaradt levéltörmeléket és kipakolja a szemétdombra, akkor tulajdonképpen saját kertjének tápanyagait helyezi oda át. Ez pazarlás. A talajból ugyanis - utánpótlás híján - előbb-utóbb kifogynak a növények számára életfontosságú szerves és szervetlen összetevők, a kert szép lassan sivataggá változik.

A megoldás kézenfekvő. A kerti növények által a talajból kivont anyagokat a kerten kell tartani, hogy a következő évben ismét hasznosíthassák azokat. Segíthetünk is, hogy a levelek és a törmelék ismét hasznosítható formába kerüljön. A folyamatot komposztálásnak hívják. Ennek során a hulladék gyorsabban átalakul humusszá - a talaj egy építőkövévé - mint természetes úton.
Ha télire a kert egyik sarkában hagyunk egy kisebb levélkupacot, élőlények életét könnyíthetjük meg. Sündisznók, kígyók költözhetnek a levelek alá, téli álmot aludni. Ezt a halmot késő tavaszig ne is bolygassuk, hogy fel ne riasszuk a vendégeinket.

Kritikus gondolatok a kertgondozásban című rovatunkat olvashatták :D

Szóval, emberek, kezdjünk el gondolkodni!

2010. november 9., kedd

ÉN A RÉM, avagy a pedofil papok és a biológus esete Tóth Marival...

Szeretnék néhány dolgot tisztázni, egy egykori hozzászólásommal kapcsolatban, amit a pedofíliával vádolt papok védelmében tettem.

Dokumentáció

A helyszín ismét sytka blogja. A kommentem részlete amely kiverte a biztosítékot a következő volt:
Hááááát...

"második körben azonnal kirúgja az érintett papokat" [részlet a blogbejegyzésből]

Szerintem ez elég buta megoldás lenne. Véleményem szerint igen-igen bölcsen cselekszenek katolikus berkeken belül, mikor házon belül tartják az ügyet, és megpróbálják nem nagy dobra verni.

"ha botrány van, azt házon belül kell tartani - mondathatta velük az íratlan szabály" [részlet a blogbejegyzésből]

Igen! És ez azért van így, mert noha büntetést érdemel a bűnös, de nem a börtönbüntetés oldja meg a dolgot. A pedifilia betegség, amit kezelni kell, és nem bezárni az illetőt, nem kiközösíteni.
A motivációm

Két dologgal nem értek egyet sytka blogbejegyzésében:
  1. a pedofíliát a cölibátusból levezethetőnek tünteti fel, illetve egyszerűsíti a problémát ("egyértelmű dolog" ti. a pedofil papok kérdése)
  2. a megoldás, amit javasol a helyzet kezelésér, a pedofil papok azonnali "kirúgása" és az ügy megszellőztetése
Véleményem 

A kommentjeimben kifejtettem, hogy nem annyira egyszerű a pedofília kérdése, mint ahogy azt a bejegyzés feltünteti. A kutatások azt mutatják, hogy a pedofília pszichés zavar, mely vagy veleszületett vagy a korai fejlődés során szerzett.
De, hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, két kategóriát különböztethetünk meg a gyermekeket szexuálisan bántalmazók között:
  • alkalmi gyermekbántalmazók - vagy nincs szexuális vonzalmuk a gyermek felé, vagy csak kevés alkalommal jelenik meg életük során. Ezek a személyek bizonyos neurotikus zavarral küzdenek, vagy szellemi fogyatékosok.
  • preferenciális gyermekbántalmazók - életük során a pubertástól kezdve csak gyermekekhez vonzódnak, gyakorlatilag nincs szexuális kapcsolatuk felnőttekkel. Őket "valódi pedofiloknak" is nevezik.
Minden pszichológiai "rendellenesség", így a pedofília is visszavezethető valamilyen agyi elváltozásra.
A bejegyzés megoldása a pedofil papok kérdésére számomra nem elfogadható. Azt írtam a hozzászólásomban, hogy a téma házon belül tartása szerintem jó ötlet. Úgy gondolom, hogy nem csak a pedofíliában szenvedőnek, de a pedofiltól szenvedőnek is problémát jelenthet ha kiderül a személyazonosságuk. Ezért a lehető legnagyobb diszkrécióval kellene eljárni, úgy az elkövető mint az áldozat védelméért. 
Azokban a helyzetekben, amikor gyermekbántalmazás történt meg kell történjen az elkövető büntetése. Erre az egyik mód a börtönbüntetés lehet, mellyel el is különítik az illetőt a társadalomtól. Azonban az elkövető állapotának súlyosságától függően pénzbüntetést is el tudok képzelni, mint büntetést DE utóbbit csak is abban az esetben, ha az elkövető felismeri a betegségét, és ki akar gyógyulni belőle. Viszont szabadságvesztés esetén ugyanilyen fontos lenne az elkövetőknek megadni az esélyt a kezelésre.
Ugyanitt úgy vélem a pedofília százalékosan nem érinti jobban a katolikus egyházat, mint bármely más egyházat, habár ez saját vélemény, melyet a pedofília okaiból vonok le, melyek között nincs ott a tartós szexuális kapcsolattól való önmegtartóztatás (cölibátus).

Utózönge

Endike még mostanáig sem tudta "feldolgozni" a véleményem, és olyan helyzetekben, mikor már nem tud érvelni a témában, elő-elő tör belőle az ellenérzés. Ez elég zavaró. A munkáit elnézve nem gondolnám, hogy ennyire troll, de persze nem ismerhetem.


de mit keres itt Tóth Mari?!

2010. november 4., csütörtök

sok a duma?

A téma Sytka kolléga blogjáról származik. 

Sajnos amíg fel nem találjuk az időutazást, nem fogjuk megtudni mikor és hogyan kezdtek el beszélni őseink. Ez abból az egyszerű okból adódik, hogy a nyelv viselkedésbeli változást igényel, és nem hagy vizsgálható fosszilis anyagot. Tehát az első írásos emlékek megjelenéséig nem találjuk semmiféle jelét annak, hogy valaki korábban rendelkezett volna a beszéd képességével.
Ahogy Sytka írta az első írásos emlék kb. 6000 éves, sumér nyelven íródott szöveg.

Vannak olyan madarak, amelyek képesek utánozni az emberi beszédet, a majmok vészjelzésekkel tudatják társaikat a leopárd közeledéséről. Az ember hűséges társa pedig, (a kutya :P) képes felismerni a gazdája hangsúlyát és a mozdulatait.

Több hipotézis létezik a nyelv kialakulására. Az egyik szerint miután őseink már felegyenesedtek az öklükön való járásból, szabadon használhatták a kezüket kézjelekkel való kommunikációra. Más tudósok szerint (Signing, Singing, Speaking: How Language Evolved) az emberi faj eredetétől fogva muzikális, és őseink először dúdoltak, majd énekeltek.


De mikor alakult ki a beszéd?

David Armstrong a Washingtonbeli Gallaudet Speciális Egyetem (siketek és gyengén hallók járnak ide) nyugdíjazott professzora szerint a beszélt nyelv leghamarabb 100.000 évvel ezelőtt jelenhetett meg. Ekkor alakult ki ugyanis a FOXP2 gén egy modern változata.

Nem csak az agyon múlik, hogy egy élőlény tud-e beszélni, vagy sem. A légzőkészülék, a hangszálak, a száj- és orrüreg milyensége, a nyelv izomzatának fejlettsége mind szükséges ehhez. Tehát komplex rendszerről beszélünk. Had emeljem ki azt a bizonyos gént, amelyen sok tudós nagyon sokat lovagol, mint "a beszéd génjén".

A FOXP2 az emlősökben általánosan előfordul, különböző formákban és a tüdő kialakulásában valamint az agy egy rétegének, a Purkinje-sejtek rétegének a teljes és helyes kialakulásába.
Azt figyelték meg, hogy a gén mutációja embernél kommunikációs nehézségeket okoz. A csimpánz és a Homo vonal FOXP2-je között pedig két nukleotidpárnyi a különbség, azaz a termelt fehérje mindössze két aminosavban különbözik egymástól (Critical Biomass 2009. május 30-i cikke).
Ameddig ez a két mutáció meg nem jelent, őseink valószínűleg kéz és hangjelekkel kommunikálhattak. Ha vadásztak a kézjelek - csöndességük miatt - hasznosak lehettek.


100.000-6000=?

Tehát az emberi agynak és hangképző szerveknek 94.000 éve volt rá, hogy úgy alauljanak, hogy komplex kommunikációs rendszerünk - a beszéd  létrejöhessen. 94.000 év úgy telt el, hogy közvetlen információnk nem maradt erről a folyamatról. Milyen bizonyítékot várnak ebből a 94.000 évből az ID képviselői? Mert az egyértelmű, hogy erre a fehér foltra kérdeznek rá. Közvetlen bizonyítékokkal nem szolgálhat a "másik oldal", de mint a fenti példa is mutatja, közvetett bizonyítékaink vannak például a genetika területéről.