2010. november 4., csütörtök

sok a duma?

A téma Sytka kolléga blogjáról származik. 

Sajnos amíg fel nem találjuk az időutazást, nem fogjuk megtudni mikor és hogyan kezdtek el beszélni őseink. Ez abból az egyszerű okból adódik, hogy a nyelv viselkedésbeli változást igényel, és nem hagy vizsgálható fosszilis anyagot. Tehát az első írásos emlékek megjelenéséig nem találjuk semmiféle jelét annak, hogy valaki korábban rendelkezett volna a beszéd képességével.
Ahogy Sytka írta az első írásos emlék kb. 6000 éves, sumér nyelven íródott szöveg.

Vannak olyan madarak, amelyek képesek utánozni az emberi beszédet, a majmok vészjelzésekkel tudatják társaikat a leopárd közeledéséről. Az ember hűséges társa pedig, (a kutya :P) képes felismerni a gazdája hangsúlyát és a mozdulatait.

Több hipotézis létezik a nyelv kialakulására. Az egyik szerint miután őseink már felegyenesedtek az öklükön való járásból, szabadon használhatták a kezüket kézjelekkel való kommunikációra. Más tudósok szerint (Signing, Singing, Speaking: How Language Evolved) az emberi faj eredetétől fogva muzikális, és őseink először dúdoltak, majd énekeltek.


De mikor alakult ki a beszéd?

David Armstrong a Washingtonbeli Gallaudet Speciális Egyetem (siketek és gyengén hallók járnak ide) nyugdíjazott professzora szerint a beszélt nyelv leghamarabb 100.000 évvel ezelőtt jelenhetett meg. Ekkor alakult ki ugyanis a FOXP2 gén egy modern változata.

Nem csak az agyon múlik, hogy egy élőlény tud-e beszélni, vagy sem. A légzőkészülék, a hangszálak, a száj- és orrüreg milyensége, a nyelv izomzatának fejlettsége mind szükséges ehhez. Tehát komplex rendszerről beszélünk. Had emeljem ki azt a bizonyos gént, amelyen sok tudós nagyon sokat lovagol, mint "a beszéd génjén".

A FOXP2 az emlősökben általánosan előfordul, különböző formákban és a tüdő kialakulásában valamint az agy egy rétegének, a Purkinje-sejtek rétegének a teljes és helyes kialakulásába.
Azt figyelték meg, hogy a gén mutációja embernél kommunikációs nehézségeket okoz. A csimpánz és a Homo vonal FOXP2-je között pedig két nukleotidpárnyi a különbség, azaz a termelt fehérje mindössze két aminosavban különbözik egymástól (Critical Biomass 2009. május 30-i cikke).
Ameddig ez a két mutáció meg nem jelent, őseink valószínűleg kéz és hangjelekkel kommunikálhattak. Ha vadásztak a kézjelek - csöndességük miatt - hasznosak lehettek.


100.000-6000=?

Tehát az emberi agynak és hangképző szerveknek 94.000 éve volt rá, hogy úgy alauljanak, hogy komplex kommunikációs rendszerünk - a beszéd  létrejöhessen. 94.000 év úgy telt el, hogy közvetlen információnk nem maradt erről a folyamatról. Milyen bizonyítékot várnak ebből a 94.000 évből az ID képviselői? Mert az egyértelmű, hogy erre a fehér foltra kérdeznek rá. Közvetlen bizonyítékokkal nem szolgálhat a "másik oldal", de mint a fenti példa is mutatja, közvetett bizonyítékaink vannak például a genetika területéről.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése