Annak, aki külső szemlélőként beleolvas a Bibliába könnyen feltűnhet az egyes részei közt húzódó erkölcsi feszültség. Különösen hangsúlyos ez az Ó- és az Újszövetség között. Egyes részekben Isten egész nemzetek kipusztítására szólítja fel a zsidókat, akik húzódozás nélkül a legválasztékosabb brutalitással teljesítik is a prancsot, Isten pedig kedvét leli mindebben. Máshol a Biblia szereplői olyanokat tesznek vagy mondanak, melyeket ma kimagaslóan erkölcsösnek tartanánk. Ha szétnézünk a keresztény gyülekezetekben azt látjuk, hogy többségük - néhány specifikus kérdéstől eltekintve - erkölcsös tanításban részesíti tagjait. Hogyan lehetséges ez a Biblia tükrében?
Mi a jó és mi a rossz? - materialista változat
Jónak azt nevezhetjük, ami az egyén vagy a közösség számára előnyös, fizikális jólét származik belőle. Az, hogy adott helyzetben mely cselekedet a jó az változó, ezért nem beszélhetünk bizonyos cselekedetek abszolútumáról. Rossz az, ami az egyén vagy a közösség számára hátrányos.
Mi az erkölcsös? - materialista változat
Erkölcsösnek azt nevezhetjük, amiből a legnagyobb előnyt, jólétet húzhatjuk. Vannak azonban olyan cselekedetek, melyek az egyén számára hátrányosak, a közösségnek viszont egyértelműen előnyösek. Ilyen egy gyilkos eltávolítása a társadalomból, a kannibalizmustól és a nemi erőszaktól való tartózkodás, vagy épp a vegetarianizmus. A hátrány lehet időleges vagy élethosszig tartó. Az időleges hátrányok hosszútávon olyan előnnyé fejlődnek, melyeket máshogy nem érhettünk volna el. Emiatt az előny miatt jónak nevezhetjük az ilyen cselekedeteket. Példa erre az elítéltek rehabilitálása. Mivel azt, hogy mi jó és mi rossz úgy tudjuk eldönteni, hogy minél több információval rendelkezünk a kérdéses helyzetről, az erkölcs a tudásunkon múlik.
Mi a jó és mi a rossz? - teista változat
Jónak azt nevezzük, amit Isten jónak mond, rossznak pedig azt, amit Ő rossznak tart. Hogy Isten mit tart jónak és rossznak, azt a Bibliából tudhatjuk meg, valamint a mindenkiben jelenlevő lelkiismeret vagy a megtérés során beköltöző Szentlélek/Szent Szellem (tehát végsősoron maga Isten) mutatja meg. Természetesen utóbbiak nem mondhatnak ellent a Bibliának, mint elsődleges forrásnak, de értelmezhetik azt.
Mi az erkölcsös? - teista változat
Erkölcsös az, amit Isten jónak tart. Az erkölcs tehát Istentől és végső soron a Biblia szövegétől függ.
A teista erkölcs feszültségének oka
A bevezetőben említett feszültség abból adódik, hogy a Biblia olyan korszakban és kultúrában született melynek erkölcse sok pontban eltér a jelenlegi kultúrák erkölcsétől. Egyes keresztények egyszerűen elutasítják kultúrájuk erkölcsét, mondván az egyetlen stabil erkölcs a Szentírásból meríthető. Más keresztények elfogadják és magukévá teszik a kutúrájuk által diktált legtöbb normát és különböző megküzdő mechanizmusokkal próbálják ezt összegyeztetni a Biblia vaskori elvárásaival. Lássunk néhány ilyet:
- szemezgetés: csak azokat az igerészeket olvassák és dolgozzák fel a gyülekezetben, melyek a mai normákkal könnyen összegyeztethetők.
- erkölcs feletti Isten: mivel Isten dönti el, hogy mi erkölcsös, ezért az Ő cselekedetei nem ítélhetők meg erkölcsi szempontból vagy ha igen, mindig erkölcsösek.
- a "Mit tudhatjuk mi?!" - érv: mivel Isten mindentudó adott pillanatban cselekedhet úgy, hogy az erkölcstelennek tűnik, de ez a cselekedete egy sokkal nagyobb jót szolgál, melyet mi nem érthetünk meg.
- "Ez csak szimbólikus!": Isten nem gondolta komolyan azokat a kijelentéseket, melyekkel erkölcstelen cselekedetre utasította a népét. Ezzel csak tanítani akarta a Biblia mindenkori olvasóit.
- a fejlődő erkölcs Istene: Isten mindig a kor feltételeihez alakította az általa diktált erkölcsöt.
A keresztény erkölcsiség veszélye materialista szempontból
A modern teista erkölcsiség és a materialista evidencialista erkölcs között - a megküzdő mechanizmusoknak köszönhetően - lényeges párhuzamokat találhatunk, néhány területen azonban kifejezetten nagy a feszültség köztük. Ennek oka az, hogy a két erkölcsiség különböző alapon nyugszik. Míg a materialista evidencialista változat alapja a praktikum, addig a teista változat egy igazolhatatlan lény önkényes kijelentésein alapul, melyek ráadásul nagyban hasonlítanak bármely szomszédos vaskori kultúra erkölcsére. Materialista szempontból egy ilyen erkölcsnek két veszélye is van. Az első az, hogy nem a legnagyobb jó elérését szolgálja. A második, hogy állandó.
