Brátán János propedeutika blogjában bedobott cukorkái indították be a gondolkodásomat. János azt állítja, "A naturalista tudományszemlélet, az evolúció-elmélet nem támaszt alá egyetlen világnézetet sem önmagában.". Bejegyzésében látható egy "homokóra", mely a jelenségektől elvezet a világnézetig, a tudománytól a filozófiáig. A képet kísérő szöveget olvasva azonban azt tapasztalom, hogy elvész ez a folyamatosság, megszakad a lánc, mintha János azt mondaná a bejegyzés végén, mindegy mit tapasztalunk, az nem befolyásolja a világnézetünket.
A következő kép az én elképzelésem a tudomány és a világnézet kapcsolatáról.
A kék háromszögek a tudományos paradigmákat jelentik, melyek alátámasztanak egy világképet a sok közül.
A világkép alapján azután valószínűségeket rendelhetünk ahhoz, hogy a sok világnézet közül melyik a helyes. Azt állítom tehát, hogy a világképünk alapján eldönthető, mely világnézet fedi inkább a valóságot.
A fenti képből kihagytam a hitet, mint ahogy János is. A hit a világképet befolyásolja, de elfogadhatunk-e olyan elemet a paradigmák sorában, mely nem követi a tudományos módszer szűk kereteit? Annak, aki igennel felel a kérdésre, igazolnia kellene, hogy a hit a valóságos világot mutatja be, azaz alkalmas a világkép kiválasztására. Ráadásul ha a hit kijelentéseit a tudományos paradigmák sorába rendeznénk, akkor számolnunk kell a közöttük lévő konfliktusokkal is, melyek mint a kreacionista/evolúcionista vitákból tudjuk, szép számmal akadnak.
Kiegészítés
Az alábbi kép a modell elemei közti kapcsolatot magyarázza.
Néhány meghatározás:
Hit, a hit kijelentései: a vallásos szövegek és a különböző vallások követői által tett, illetve az egyházak által elfogadott tudás összessége.
Világkép: azon tudás összessége, mely leírja, hogy milyen a világ, hogyan működik a világ.
Világnézet: azon tudás összessége, mely leírja, milyen kellene legyen a világ, hogyan kellene működjön, és hol az ember helye a világban.
Paradigma: a tudományos gondolkodás fő irányát jelenti egy adott időben.
