2010. június 29., kedd

a Genezis és ami mögötte van


Midőn fönn az ég nevetlen
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az ős-kezdet, minden
dolgok teremtője-atyja
s Mummu-Tiámat ősanyánk még
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se,
s egyike sem az isteneknek;
név nélkül szunnyadott a sors is,
betöltetlen várt a végzet -

A Gilgames teremtés (Enuma Elish kezdetű) - mezopotámiai - teremtéstörténet indító sorai (Rákos Sándor fordítása)

Az emberek ősidőktől fogva próbálkoznak helyüket megtalálni a világban. A folyamatnak fontos eleme a kezdetekről való elmélkedés. Könnyebb megmondani ki vagyok én, ha ismerem milyen kapcsolatban állok az engem körülvevő világgal. A világ részei a tárgyak, az állatok, és sok esetben az istenségek is, akik néha megfeleltethetők egy-egy természeti erőnek (pl. Quetzalcouatl az Azték szélisten).
A világ és az élet eredetéről minden tisztességes nép alkotott egy történetet. Sokat ma is ismerünk.A japánok szerint Japán a sártócsához hasonlító káoszból keletkezett. Izanagi és Izanami - az istenek atyja és anyja - tőrükről lecsöpögő anyagból hozták létre az első szigetet.
Egy afrikai azt mondaná, hogy történetét apjától hallotta, aki a maga rendjén az ő apjától, és a történet így terjed a kezdetektől fogva. Szerinte három istenség volt: Nzamé, Mebere és Nkva. Nzamé mindent megteremtett, majd miután megmutatta mindezt istentársainak, úgy döntöttek kell valaki, aki irányítja a teremtést, aki az Úr lesz ezek felett. Erre a célra "készült" az első ember.

Keresztény körökben mosolygunk ezeken a gyermetegnek tűnő történeteken, mégis sokan a kereszténység ellen intézett támadásnak veszik, ha valaki a Mózes első könyvében megjelenő történetet hasonló síkon kezdi elemezni.

1849-ben kerülhettek a kutatók közelebb ahhoz, honnan is származhat a Bibliabeli teremtéstörténet. Aki a "higgy és ne kutass!"- elvet vallja, az itt le is állhat, de titeket tovább invitállak. Lássuk, mi is az eredete ennek a sok vitát kiváltó szövegnek, mely annyiunkat elbűvöl!


Hét agyagtábla

Austen Henry Layard ásatásai során bukkant rá az ó-babiloni nyelven íródott szövegekre. Igen megviseltek voltak. Egyes sorok az olvashatatlanságig rongálódtak. Az V. tábla teljességgel tönkrement, másolatait azonban később megtalálták.

A szöveg angolul és magyarul is olvasható. Ez az Enuma Elish kezdetű eposz, melyet magyarul Gilgames teremtésnek nevezünk. A cím a szöveg első sorának részlete, "Midőn fönn". A szöveget rituális célból, a babilóni újév ünneplése során olvasták fel.


A történet

A szöveg elején megismerkedhetünk a két ősistennel, Apszuval és Tiámattal minden létező apjával és anyjával. Jó néhány más istenséget is teremtenek, akik igen csak feldühítik Apszut, mert nagy zajt (bábel) csapnak. Az istenek atyja úgy dönt, elpusztítja a sok rakoncátlan istenségeket, de Tiámat, - akinek utóbbiak hatalmas testében lakoznak - értesíti a legerősebb istenséget, Nudimmudot. Nudimmud mindjárt a többiek segítségére siet és megöli Apszut. Ezután több utódja születik, melyek közül legnagyobb és legbölcsebb Marduk. A kis Marduknak a szelet adják játékszerként, aki hatalmas tornádókat és homokviharokat kavar Tiámat testében, ez pedig feldühíti a többi istenséget.
Az istenségek meggyőzik Tiámatot, hogy bosszulja meg férje halálát. A dühös asszony hatalma megnő, szörnyeket teremt, ezektől azonban az istenségek berezelnek, életük veszélyben forog. Mardukot választják ki, aki ezután megküzd Tiámattal, és le is győzi őt. Testéből pedig megalkotja a Földet.
A történet befejezésében még néhány gyilkosság eredményeként Marduk megteremti az emberi fajt agyagból és vérből, majd várost alapít Babilon néven, mely a hangoskodó (bábelt teremtő) istenségek lakóhelye lesz.


A hipotézis

Már a szöveg megfejtése után felmerült a kutatók fejében az ötlet, lehet, hogy a bibliai teremtéstörténet forrása az Enuma Elish és egyéb Közel-keleti mítoszok lehetnek.
A Gilgames teremtést durván a Kr. e. 18-16. századra saccolják, míg Mózes 1. könyve valószínűleg a Kr. e. 6-5. században keletkezett. Azt tudjuk, hogy a szöveg régebbi és azt is, hogy általában a nagyobb népek (babilóniaiak) szokásai, kultúrája, mítoszai befolyásolják a kisebbekét (zsidók). Most lássuk, milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel a mezopotámiai mítoszok, és Mózes első könyvének teremtéstörténete között.


Midőn fönn az ég nevetlen...

Úgy a Genezisben mint az Enuma Elish-ben a teremtési aktus isteni szóra történik. Az Enuma Elish ezt úgy írja le, hogy az ég és a föld még nem voltak megnevezve, míg a Genezisben a teremtés a "legyen [a teremtmény megnevezése]" szót követi.


...vizeikkel egybemosódtak...

A Genezisben Isten elválasztja a fenti vizeket a lenti vizektől. Az ókori Közel-kelet világképében a Föld egy körlaphoz hasonlított, mely felett (az eső forrása) és alatt (ezen úszott a szárazföld) édesvíz-tenger volt. Ezt a teremtés során egy szilárd boltozattal (égbolt) választja el Isten. Az Enuma Elishben a boltozatot Tiámat félbevágott hatalmas teste képezi.

Kettévágta Tiámat törzsét, két félre, mint kagylót, osztotta
egyik feléből teremtette a magas égnek kupoláját,


Ezen kívül a korabeli elképzelés az volt, hogy a szárazföld körül (ami megfelelt az akkor ismert világnak) nagy tenger terül el.
Itt még érdemes azt is megemlíteni, hogy magától értetődőnek vesszük, hogy Isten a teremtéskor teremti meg a vizeket is. Pedig, ha elolvassuk az 1. Mózes 1 és 2. versét kiderül, hogy a vizek már jelen vannak a teremtésnél. A mélység ebben az esetben a vizek mélységeit, vagyis az óceán mélyét jelöli. Isten lelke, pedig már ott lebeg a vizek felett, pedig korábban szó sincs a víz megteremtéséről. Ez nem csak hogy összecseng azzal, amit a korabeli Közel-keleten hittek (ti. a teremtés előtt uralkodó káosznak köze volt az óceánhoz, a vizekhez), de azt is jól szemlélteti, hogy a zsidóknak fogalmuk nem volt a Föld kinézetéről, vagy eredetéről, vagy arról, hogy létezik világűr. Úgy képzelték, hogy az óceán mindig is létezett, és valamilyen formában ebbe a kaotikus víztömegbe teremtett Isten.


Fölragyogtatta Nannart fényesen, reábízta az ég őrízetét...

A csillagokkal hasonló a helyzet. Az Enuma Elish 5. kőtáblája arról szól, hogyan teremti meg Marduk az ég csillagait, "megjelölvén az évnek napjait". A kutatók szerint az 1. Mózes 1:14-beli szöveg innen eredeztethető.


Leültek akkor a nagy istenek, leültek, tányért raktak maguk elé.

Egy másik érdekesség, hogy az Enuma Elishben ugyanúgy mint a Genezisben az istenek tanácskoznak az ember teremtése előtt, majd e végső teremtés után lakomát ülnek (megpihennek).


Bősz sárkányokat is költött a tenger iszapjából...

Utoljára megemlíteném még, noha ez nem feltétlenül jelenik meg a Genezi könyvében (sokkal inkább Jóbnál), hogy a korabeli mitológiában a kezdeti káosz megszemélyesítése egy tengeri szörny volt, mely harcolt a teremtő istenségekkel. Erre a figurára leviatánként (az új fordítású bibliában pedig krokodilként) bukkanhatunk. És itt mindjárt át is térhetünk arra, miben is különbözik a Genezis a többi korabeli mitológiától.


Nagy a hasonlóság, de nagy a különbség is!

Noha azt láttuk, hogy a korabeli zsidók világról alkotott képe megfelelt a környező népek világképének (lapos világ, a szárazföld a vizeken úszik felette búra alakú égbolt) Istenről alkotott képük nagyon is különbözött környezetük istenképétől. A Genezis Istene olyan teremtő isten, aki minden teremtménye fölött áll. A leviatán már nem kellhet harcra vele. A Genezisben nem jelenik meg több istenség (noha utalások vannak rá, pl. az Elohim többesszáma), az pedig különösen feltűnő, hogy semmiféle viszálykodás nincs az isteni világban. A Genezis elutasít mindenféle korabeli mitológiát, a világ létrejötte nincs összefüggésben az istenségek születésével. Az ember szerepe sem az istenek kielégítése többé, dolga van a Földön.
Ezen kívül a Genezisnek semmilyen politikai vonatkozása nincs. Nem tesz említést Izráelről, vagy a zsidókról. Az Enuma Elish ezzel szemben Marduk királynak és Babilonnak emelt műemlék.


Tehát...

Levonhatjuk a következtetést, hogy a Genezis írói nem voltak tisztában a világ keletkezésével, vagy a föld kinézetével. Nem tudományos műnek szánták a szöveget, sokkal inkább saját világképüket és istenképüket fejezték ki benne.



Felhasznált és ajánlott irodalom:

Szalai A. A Genezis műfaji értelmezése (elérhető itt) 2009.
PiCo Study of Genesis/Genesis as a Myth (elérhető itt) Wikiversity.
Mezopotámiai teremtéstörténet (elérhető itt) Magyar Elektronikus Könyvtár

5 megjegyzés :

  1. Azért azt tudod, hogy a Biblia összevetése más közel-keleti, kis-ázsiai és észak-afrikai kultúrnépek teremtéstörténetével és egyéb irodalmával sokaknál kiveri a biztosítékot.
    De ezt "két monitor közt" megbeszéltük mán. :]

    VálaszTörlés
  2. De meg ám berci. Remélem azoknak a sokaknak van csere-biztosítékuk :P

    Bubuka, ha szeretnéd kifejtheted.

    VálaszTörlés
  3. Igazi kihívás és alapos kutatás tárgya ez a téma. Tetszett a bejegyzés, csak hirtelen eszembe jutott egy kiegészítés: az Elohim alak a teológia szerint a Szentháromságra utal (ezért van többes számban), ami meg is felel az egész Biblia mondanivalójának. Másrészt a "teremtsünk embert" a királyi többes száma. Tehát ez nem feltétlen utal "más istenekre".

    A Biblia első részét (Bábel tornyáig bezáróan) őstörténetnek szokták nevezni - érezhetően ezután "szűkül le" a fókusz Ábrahámra és a zsidóságra. Az őstörténeten (teremtés, bűneset, özönvíz, Bábel tornya) szoktak összeveszni, hogy szó szerinti vagy kulturális-allegórikus értelmezés szükséges a megértéséhez. :-) Nagyon jó meglátás és szerintem igaz is, hogy az ókori ember kereste a világ keletkezésének titkát, hogy meg tudja benne határozni saját magát. Ez a lényeg, ezért került az Igébe ez a történeti blokk. A miért-re ad magyarázatot elsősorban.

    VálaszTörlés
  4. Ami nekem ebben a történetben kicsit zavaró, az az a tény, hogy a Genezisnél régebben íródott, készült források utalnak sémita politeizmusra, és ezt, ha nagyon ragaszkodom a keresztényi értelmezéshez, nem tudom hova tenni. Szintén zavaró az a tény, hogy a Gen1 egyértelműen Élohista, a Gen2 Jahvista, és utóbbinak hiányzik az a része, amit a Gen1 pótol ki. Ha pedig elfogadom, hogy azok a politeista források régebbiek, és a fiatalabb eredetű Genezis csak ezeknek az összegyűjtött, a saját történeteikkel összegyúrt, majd a monoteizmus szűrőjén átpasszírozott verziója, akkor egyből rám sütik az eretnek bélyegét.
    Tehát a vizsgálódás innen is, onnan is nézve megkaphatja azt a vádat, hogy túlzottan koncepciózus.
    Az egészet pedig értelmetlenül zárja rövidre az a kijelentés, hogy "de mert a Biblia".
    Szerintem.

    VálaszTörlés