a mellbimbó evolúciója

Lehet azt hiszitek, hogy vicc, de nem.
Kezdem azt hinni, hogy bizonyos témák néha saját életet élnek és üldöznek :D Az utóbbi időben a férfi mellbimbó kérdésköre merült fel több barátom és ismerősöm részéről is. Ebben a bejegyzésben most nekik válaszolok, de nektek is, akiket teljesen hidegen hagy az evolúció eme nagyszerű találmánya, jó olvasást kívánok! :P

Lehet, hogy ezért?

A kérdés a következő:

Miért fejlődik ki a férfiak mellbimbója? Hisz semmire nem használják.

A válasz tőmondatban ez: Mert a nők használják a sajátjukat!

A anyatej megjelenése igen fontos lépés volt az evolúció során. Az anya saját, tápanyagokban gazdag testnedvével táplálhatja kicsinyét, akinek nem kell azonnal szilárd, nehezebben emészthető táplálékot felfalnia. Az anya gyakorlatilag átalakítja az általa elfogyasztott táplálékot könnyen emészthető, a kicsinye számára nélkülözhetetlen tápanyagokban gazdag formába, sőt a fertőzésektől védő fehérjéket is juttat szervezetébe. Ilyen jelenség a madarak fejlődési vonalán is megjelenik. A tojók előemésztik sok fajnál a táplálékot, vagy begyükben termelt folyadékkal táplálják kicsinyüket (pl. a galambfélék galambtejjel).
Már a kacsacsőrű emlősnek is vannak tejtermelő mirigyei, mellbimbóval azonban egészen a méhlepényes emlősök megjelenéséig nem találkozunk.
Feltételezhető, hogy mellbimbóra azért van szükség, hogy a kicsinyek könnyebben megtalálják a tej forrását.

A mell részeinek felépítéséért több gén is felelős, ezek a HOX gének családjába tartoznak. A HOX gének embrió korban az élőlények szerveinek, végtagjainak helyes elrendeződéséért felelnek. Egészen a 7. hétig az emberi embrió - fiú és lány - hasonló fejlődési útvonalt követ. Ebben az időszakban a korábban említett gének már elvégzik áldásos feladatukat, és bár az embrió még egy apró palacsintához hasonlít leginkább, legtöbb szervének sorsa már megpecsételődött. Mindkét nemnél kialakultak a mellbimbók kezdeményei. A hetedik hét után azonban a hímnemű embriókban megindul a tesztoszteron termelődése, és a két nem fejlődése eltérő irányt vesz.

Egyedfejlődés szempontjából ezt a választ tudnám adni. De mi a törzsfejlődés válasza? Ha egy jelleg mutáció vagy genetikai sodródás következtében megjelenik akkor a természet mintegy próbára teszi. A próbán az adott jelleg 3 eredményt érhet el: lehet előnyös, hátrányos vagy semleges.
Az emlősöket tekintve, az emlők és a mellbimbók megjelenése előnyös a már fent említett okok miatt. Ha a két nemet vizsgáljuk, a nőknek egyértelműen előnyös tulajdonsága az emlők és a mellbimbók megléte, míg a férfiak esetében ez a tulajdonság semleges. A természetes szelekció során a semleges tulajdonságok pedig vagy megmaradnak vagy eltűnnek. Mivel a mellbimbók kialakulása nem a nemi kromoszómákhoz kötött, ezért  nem is nemfüggő. Tehát, addig amíg a nők tejjel táplálják a csecsemőket a férfiak is magukon viselik majd közös, méhen belüli fejlődésünk jelét.

Érdekességként megemlítem, hogy a férfiak is képesek lennének a csecsemők táplálására. Bár a tejelválasztás nagybani beindulásáért a prolaktin felelős, melyet az agy egy része, a hypophysis termel, az emlők masszírozása is hormonelválasztáshoz vezet, mely tejtermelésben nyilvánul meg. Funkcionálisan a férfiak minden szervvel rendelkeznek, mely a tejtermeléshez szükséges. Eddig azonban mindössze egyetlen emlősfajnál lehetünk a természetben tanúi, éspedig egy gyümölcsevő denevérnél, a Dyacopterus spadiceus-nál. Ennél a fajnál úgy a hím mind a nőstény tejjel táplálja a kicsinyeket.