Világvége elnapolva

Május 21-e, egy amerikai végidőket váró gyülekezet, Harold Camping. Emlékszünk még rájuk? Amilyen hamar világhírnévre tett szert Camping próféta, olyan hamar el is tűnt a színről.
Több ezer ember várta a pusztító földrengést és az elragadtatást május 21-én, Camping úr - számításaira hallgatván - ugyanis akkorra hirdette meg. Aztán, ahogy nem történt semmi, néhány napos csönd következett. A gyülekezet weboldalán még napokkal később is megtérésre való felhívás volt látható. Csak a gyülekezet levelezőlistája volt hangos a felháborodástól és az önámítástól.
Aztán újraértelmezték a szavakat. A földrengés már nem a föld kérgének mozgását jelenti, hanem azt, hogy a népek remegtek 21-én. Az elragadtatás pedig már nem fizikai eltűnést jelent, hanem azt, hogy május 21-ig volt lehetőség a megtérésre és ez akkor lezárult. C'est la vie! Majd elfelejtettem, hogy 21-e óta Jézus is itt van szellemi formában (whad'ya know?!). És természetesen semmi sem változott a prófétálásból, minden egyes szava igaz, mint ahogy május 21-e előtt is az volt.
Közeledik október 21-e. Ekkorra tolódott a fizikális elragadtatás, és egybe fog esni a világ megsemmisülésével. Legalábbis Camping és csapata szerint. 
A pénzt persze nem térítik meg mindazoknak, akik teljes vagyonukat a gyülekezetnek adományozták, mondván: "Még nem vagyunk a végén. Miért adnánk vissza?"
Harold Camping június elején szélütést (ang.: storke) szenvedett, június végén pedig levették műsorát a gyülekezet rádióadójáról. Lehet Harold hamarabb Teremtője elé kerül mint gondolta volna?

Taszító Isten - vonzó istenkép?

Sok szó esett már reggeli közben az istenképeinkről. Arról, hogy az az isten, akiben hiszünk valójában nem az Isten, hanem csak egy ábrázolása, reprezentációja neki. Ezt a reprezentációt gyermekkorunktól kezdve építgetjük, és egész életünkön át magunkkal hordozzuk, toldozzuk-foldozzuk. És ez a reprezentáció közelebb vagy távolabb állhat Isten valóságos lényéhez de - meghatározás alapján, hogy ugye Isten végtelen, mindenható, mindentudó, teljességében megismerhetetlen számunkra - csak kisebb vagy nagyobb szelete lehet annak. Infaustus blogjában írt azokról a viselkedésformákról, amelyek szükségesek ahhoz, hogy két személy között vonzalom alakuljon ki. Igazak ezek az Istennel való kapcsolatunkra is. A viselkedésformák mellé tulajdonságokat rendelhetünk. Most vizsgáljuk meg, hogy ezek a tulajdonságok jellemzőek-e az Istenre vagy inkább olyanná alakítottuk az Isten képét, hogy vonzó legyen számunkra.

Vonzalmat érzünk valaki iránt, ha az illető(t):

• kiismerhető - nagy biztonsággal tudhatjuk mi lesz a következő lépése
• kontrollálható -  valamilyen úton-módon befolyásolhatjuk cselekedeteit
• biztonságérzetet nyújt számunkra
• bizalmat kelt bennünk
• mellett jónak érezhetjük magunkat
• gyakran láthatjuk
• közel van és érinthető, tapasztalható
• vonzó külsejű
• olyan, mint mi
• ugyanahhoz a csoporthoz tartozik mint mi
• pozitív megerősítésekkel lát el minket
• kedvel minket
• jutalmakban és előnyökben részesít
• sikerült meggyőznünk valamiről

Minél több elemet építünk be a fentiek közül az istenképünkbe annál szimpatikusabbá válik számunkra Isten. Azonban a szentírásban gyakran antipatikus lehet a viselkedése miatt. A zsidók évszázadokig kontrollálhatónak hiszik, merthogy birtokukban van a Szövetség Ládája. Azonban Isten kicsúszik a kezük közül. Sokan tudjuk, hogy hetek, hónapok vagy évek telnek úgy el, hogy egy fikarcnyit sem tapasztalunk Isten jelenlétéből. Látni aztán meg végképp nem láttuk. Azt se mondhatnánk, hogy olyan mint mi, vagy hogy sikerült meggyőzni valamiről, amiről addig mást gondolt.

Miért ilyen megfoghatatlan az Isten?
Egyik plauzábilis magyarázat lehet, hogy a szentírás istene a szentírók istenképeiből áll össze. Ez lehet igaz, lehet nem. Minden esetre, számomra konzisztens. Ami ennél sokkal fontosabb, hogy ez a változatos, megfoghatatlan isten amelyet a biblia elénk tár, vagy ő kiejelnti magát a biblia lapjain, nem teszi lehetővé, hogy függjünk tőle. A biblia Istene nem akarja, hogy függő kapcsolatba kerüljünk az ő reprezentációjával.

Pál Ferenc előadásai nyomán

Az utolsó állapotüzenet után

Ez a címe Adam Ostrow határainkat feszegető előadásának, a Ted - Kevesebb mint 6 perc alatt -előadássorozatában.

A Facebookon jelenleg 750 millió aktív felhasználó osztja meg naponta állapotát. Átlagosan havi 90 tartalmat. Heti 1 milliárd csirip hagyja el a twitterezők csőrét. Több száz blogmotor több millió felhasználója jegyzi be gondolatait a világhálón. Mi történik mindezzel miután meghalunk? Míg szerverek léteznek, valószínűleg a világhálón maradnak. Alkalmasak lehetnek arra, hogy utódaink ezekből a dirib-darab információkból valamilyen képet összerakhassanak rólunk.

Létezik már néhány oldal, amely halálunk esetén segít megosztani legközelebbi barátainkkal és hozzátartozóinkkal azokat a titkokat, amelyekhez életünkben nem engedtük közel őket. Lehet az a Google fiókunk jelszava, így lehetővé válhat adataink törlése, ha úgy szeretnénk. Vagy bármely más információ.
Ilyen az ifidie.org vagy ifidie.net. Előbbin üzeneteket írhatunk, melyek csak akkor kerülnek a címzetthez, ha nagy valószínűséggel már nem vagyunk életben. Utóbbi frissíti Facebook állapotunk, közölve egy személyes búcsúüzenetet vagy egy videó üzenetet, melyből ismerőseink és szeretteink megtudhatják mi történt velünk.

Forrás:

Facebook statisztika

Twitter statisztika

kontraszt

Erre Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette őt, és így szólt: "Akarom, tisztulj meg!" És azonnal letisztult róla a lepra. Ő pedig megparancsolta neki: "Senkinek ne mondd el ezt, hanem menj el, mutasd meg amgadat a papoknak, és ajánlj fel áldozatot megtisztulásodért."

Lukács 5, 13-14

-------