2011. április 26., kedd

Egy stílusos operációs rendszer - Ubuntu 11.04

Megérkezett az Ubuntu operációs rendszer következő verziója, a Natty Narwhal (stílusos narvál). Jó néhány újítást hoz, amiket veletek is meg szeretnék ismertetni.



A telepítés egyre gyorsabb és egyszerűbb. Mindössze egy adathordozó (CD, pen-drive, stb.) és egy számítógép kell hozzá. Amint a végleges verzió elérhető lesz közzéteszem az elérhetőségét. A letöltött Live CD varázsa, hogy tényleg élő - miután bedobtuk a meghajtóba azonnal választhatunk, hogy ki szeretnénk próbálni az operációs rendszert vagy már telepítjük is. Ha az első mellett döntünk majd minden funkciót élvezhetünk, persze kissé lassabban mint a telepített verzió esetén. A telepítés az én hat éves Bözsimen (sok mindent látott már az öreglány...) körülbelül húsz percet vesz igénybe. Ez idő alatt, a telepítéssel párhuzamosan az Ubuntu elkéri a szükséges információkat (időzóna, használati nyelv, felhasználónév és jelszó) valamint arra is rákérdez, hogy szeretnénk-e telepíteni a jogvédett file-formátumok lejátszásához szükséges bővítményeket (mp3, flash, wma, stb. ). Miután mi bemutatkoztunk, operációs rendszerünk is bemutatkozik egy ízléses diavetítés formájában.

Újraindítás után új felhasználói élmény fogad. A narvál újítása a Unity kezelőfelület, mely forradalmasítani próbálja egyéb modern társaival együtt (pl. Gnome Shell) számítógépünk kezelését. Koncepciója az, hogy a 21. század első évtizedében lejárt már a Microsoft Windows által bevezetett ablakos-tálcás, menüsorös, kezelőfelületek ideje. Helyette valami újra, jobbra, és egyszerűbbre van szükség, mely operatívabbá teszi munkánkat. A programjaink ikonjait ezután nem az asztalon helyezzük el (bár erre is van lehetőség). A leggyakrabban használt programok a bal oldali új panelről indíthatók. Egyéb programok elérésére pedig ott van a Unity kezelőfelülete (dash), melyben egyszerű kereséssel megtalálhatjuk a szükséges alkalmazást, illetve innen telepíthetjük is azt. Ugyanitt kereshetünk rá azokra a file-okra melyeket kezeltünk a számítógépen. Mindezt a munkát az újonnan integrált Zeitgeist nevű, háttérben futó program teszi lehetővé. A Zeitgeist intelligensen összekapcsolja a kezelt file-okat és programokat vagy akár webes keresgélésünket számítógépes szokásainkkal, ismét csak azért, hogy leegyszerűsödjön a munkánk.


A programfelhozatalban is történtek változások. Az Ubuntu új zenelejátszója a Banshee. Mivel Mozziláék hosszú vajúdás után sikeresen kiadták a Firefox 4-et (html5 támogatással végre!), ez is bekerült a csomagba. Az OpenOffice irodai csomagot pedig a LibreOffice váltotta fel. Az alkalmazás indításakor szembetűnik, hogy eltűnt a megszokott menüsáv. A függőleges hely kihasználása érdekében mostantól kezdve az alkalmazások menüsávja a felső tálcán jelenik majd meg, ha az egérrel felé lebegtetünk.

A számítási felhő (cloud) elérése ma már alapkövetelménynek tekinthető file-jaink megosztásának egyszerűsítése érdekében. Az Ubuntu One alkalmazás és szolgáltatás ennél többre képes. Lehetőségünk van címjegyzékünk vagy zenéink megosztására illetve zenevásárlásra is. Android alapú telefonokra és Windows operációs rendszerre is rendelkezésünkre áll már az alkalmazás, amellyel könnyedén elérhetjük és szinkronizálhatjuk eszközeinket.

Ezeket az újításokat tartom fontosnak. A felhasználói élmény teljesen megváltozott. Érdemes kipróbálni két nap múlva!

Jah, és nem utolsó sorban itt ez a videó! :D





Friss hír!

A Canonical cég, mely az Ubuntu mögött áll limitált időre lehetővé tette, hogy bárki online kipróbálhassa az új verziót. Ehhez mindössze regisztrálnod kell egy Ubuntu Single Sign On fiókot és belépned a következő link alatt:


Ingyenes operációs rendszert ingyenes próbakörre? Hm... 

4 megjegyzés :

  1. Bevallom őszintén régen komáltam a Linuxot, de aztán 3-4 év használat után kiszerettem belőle... Egyszerűen több korlátjába ütköztem, mint amennyi előnyét élveztem. Ennek persze már sok éve - lehet, hogy ki kellene próbálnom egy mai verziót, lássam mit változott a helyzet a felhasználóbarátság és kezelhetőség területein.

    VálaszTörlés
  2. lehet.
    Azért kíváncsivá tettél. 4 éve milyen korlátokba ütköztél?
    Ha kipróbálod felvázolhatnád majd a különbségeket.
    Amit érdemes észben tartani: a linux nem windows. És ez a szabály egyre inkább érvényes. Én folytatnám, nem windows, hanem valami sokkal jobb :)

    VálaszTörlés
  3. Milyen korlátokba? Hosszú mese lenne. Te akartad. :-)
    - én egy oprencert nem buherálni, összerakni, csavarozni, hanem használni szeretnék. User-friendly szempontból a Win nekem jobb volt.
    - RPM csomagkezelés. Nem tudom mennyire ismered. Ha fel akartam tenni egy rpm csomagot, a telepítés során majdnem mindig hiányolt valami mást (csomag-dependencia). Ha azt a bizonyos hiányzó mást is beszereztem és fel akartam tenni, annak is kellett még valami... és így tovább, tetszőleges mélységben.
    - Azt szokták mondani, hogy nagyon frankó a Linuxban, hogy annyiféle lehetőség van. Nos, szerintem ez nem előny, hanem hátrány. Volt egy tuctanyi szövegszerkesztőm, de egy olyan sem, ami rendesen tudott volna mindent. Választhattam százféle editort és mindegyik tudott valamit, de olyat, ami minden igényemet kielégítette volna, nem találtam. A Vi-t ajánlották, na persze... :-)
    - A magyarnak csúfolt disztribben rendesen vegyes volt a magyarság és angolság, beleértve a Gnome/KDE felületet és a manual-okat egyaránt. A Win-ben ez igen ritka, a súgó meg teljesen magyar, ha a rendszer magyar.
    - Elvileg a Linuxban "mindenhez hozzáférsz, még Kernelt is fordíthatsz". Há' persze, a user mindennapi rutinja, hogy forráskódból fordítja az oprencer magját. Ez is egy parasztvakító dolog, 99%-ban egy felhasználó sosem nyúl hozzá. Egyébként meg Win-ben is (a kernelen kívül) mindenhez hozzáférsz: telepíthetsz, a rendszer lelkivilágát buherálhatod, az API-kon át pedig a függvényeket is hívhatod ha kell.
    - Szoftvertelepítés. Win alatt jellemzően "Next-Next-Next-Finish" gombok nyomogatása. Linux alatt úgy nézett ki, hogy kicsomagoltam a progit, ami általában forráskódban volt meg. Mehetett a make parancs, az elszállt egy raklap hibaüzenettel. Olvasás, böngészés, script-írás, stb... szerencsés esetben a végén még működött is a cucc. Általában nem.
    - Hardverek. A régebbi Linuxok még a legalapvetőbb hardvereket sem kezelték. A világ legtipikusabb Sound Blaster hangkártyáját képtelen voltam csak órák alatt belőni Red Hat alatt (modprobe paranccsal ment végül asszem, amikor valamelyik futási szint indító scriptjébe beleszerkesztettem). Ha nyomtatót akarsz használni, akkor a linuxprinting weboldalon először ellenőrizni kell, hogy tudod-e majd használni vagy sem. Megpróbálhatod persze egy másik típus meghajtójával, de nem biztos, hogy menni fog.
    - KDE: lassú, mint a dög, átgondolatlan, kaotikus. A nyelvet vagy valami ehhez hasonlót két helyen is be lehet állítani, de más alapfunkciót sehol nem találtam.
    - Ingyenesség: látszólag előny, valójában ez is tud hátrány lenni. Kispista lelkesedésből összedobott szoftverével előbb-utóbb az lett a helyzet, hogy Kispista - mivel üzleti érdeke nem fűződött hozzá - abbahagyta a fejlesztést. Félkész program hegyekbe botlottam. Ezzel szemben a Win mögött masszív anyagi érdekek állnak, ezért kénytelenek kitartóan heggeszteni.

    Szóval tudom, hogy a Linux nem Windows. A Linux egy stabil, de össze-vissza tákolt rendszer. Nincs belőle két egyforma még akkor sem, ha azonos disztribekről beszélünk. Nem kell, hogy Windows legyen, de kb. 10 éve még az volt az IT-sláger, hogy a Linux majd jól meghódítja a világot és a pingvin lenyomja a gonosz Windowst. Nagyon nem jött be a jóslat.

    Tovább is mondjam, vagy elsőre ez elég volt a háború kirobbantásához? ;-)

    VálaszTörlés
  4. Szeretem a háborúkat, így ha van még, mondjad.

    Én ubuntun "tértem meg", soha nem használtam RH-et vagy más disztrót. Ubuntuból is a Gnome verziót. KDE bár elég hype-osnak tűnik, és emiatt vonzó, de azoknak való akik szeretnek értékeket állítgatni, meg csúszkákat húzogatni. Én is az a felhasználó vagyok (úgy látom abból amit leírtál, hogy még inkább mint te), aki szereti készen a dobozból élvezni a felhasználói élményt. Ennek ellenére váltás után, ami egy olyan négy éve történt, mégis vígan sudo make-eztem, mert sok esetben nem tudtam a programok legfrissebb változatát telepíteni. 5.1-es hangrendszer beizzítása minden egyes verziónál újabb és újabb cseleket igényelt. És valljuk be, csúnya is volt a kezelőfelület. Különösen az alap Ubuntu változaté. Azóta picit megszállta a szentlélek a fejlesztőket úgy veszem észre. A kinézet egyre jobb, legalább is nekem egyre inkább tetszik. Letisztult formákat és megoldásokat választanak. Kicsit hajaznak az apple termékekre, mégis egy sajátos ubuntus ízzel.

    A programok telepítése az szoftver központ bevezetése óta meglehetősen leegyszerűsödött. Persze ez a hétköznapi szoftverekre igaz. Eldugott összetevőt synaptic-ban keresnék, ha lenne ilyenre szükségem. Az RPM nem tudom hogyan működött, de a Dabian .deb-es csomagjai általában telepítik a szükséges dependenciákat. Mondjuk én .deb-et utoljára egy-másfél éve használtam, ismét csak a szoftver központ megjelenése miatt.

    Az én szövegszerkesztő választásom a LibreOffice, ami együtt jön az alap telepítéssel. Csúnya, de tudja amire szükségem van. Bízom benne, hogy megszépítik előbb-utóbb.

    PhotoShop pótlékom a GIMP. Őt nagyon csípem.

    Hardverek - na igen. Úgy tűnik nekem, hogy a régebbi cuccok kezelésével gondjai akadnak. Ebben meg tudjuk, hogy a hardverfejlesztők is hibásak, de ha picit többen használják majd a linuxot talán jobban odafigyelnek majd rá. Jelenleg nekem a videokártya meghajtójával vannak gondjaim. A rendszer működik, csak épp nem 3d-ben, ami jobbá (?) tenné az élményt. Az oldalsó panelnek van egy bugja az én videokártyámmal, de kifejlesztett a közösség egy nagyon hasonló, csak épp 2d-s unity felületet (azt amit a képeken is láthattok).

    Kíváncsi leszek hogyan fejlődik a közösség. Ez is olyan mint a biológia. Fajok jelennek meg, tűnnek el. Az evolúció itt is működik. :)

    Folyt?! :D

    VálaszTörlés