2011. április 6., szerda

recska

A napokban többször felmerült körülöttem egy kérdés, amely leginkább a tinédzsereket érinti, de keresztények gyakran hosszú évekig nem találják rá a választ. Mivel volt egy szabad reggelem (ami meglehetősen furcsa egy pihenős este után - ilyen kombinációban nemigen találkoztam velük mostanában) gondoltam kifejtem az önkielégítés témáját, úgy, ahogyan én látom.

tesók. én is azt vallom, h. az önkielégítés bűn. a cikkben(Bűn-e az önkielégítés?), nagyon szép sztori jelenik meg, és szerintem benne van a szabadulás kulcsa is(vagy legalább a kulcstartó). Miért nem említitek azt, hogy Istentől kérni kellene a szabadulást???(az imádság a lényeg). ebből a bűnből is CSAK Ő tud megszabadítani. ne várjuk mi az éjszakákat, h. utána majd könnyebb lesz. küzdeni kell, mert az Úr ad erőt nekünk küzdeni, mindig annyit, amennyire szükségünk van. ezeket úgy írom, h. én is átélem mindazt, amit az a 90%, de hiszem, h. van reményem a szabadulásra. Istennek célja lehet(hiszem, h. van is) ezzel a dologgal az életünkben(mert az Ő gondolatai nem a mi gondolataink!). a Sátánt is saját céljaira használja. véleményem szerint Jézus kijelentése a kívánságról meg az asszonyról, aláássa, azt, h. nem bűn az önkielégítés. tesók tanuljunk meg várni, és bármily furcsa, küzdeni! mert Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg!(2Móz 14,14)
 Jómagam 2006. június 18-i hozzászólása az igeforum.com maszturbációról szóló topikjában

Rég nem jutott már eszembe az önkielégítés mint téma, azonban egy-egy tegnap előtti és tegnapi beszélgetés kapcsán ismét előjött a múlt homályából. A fórumos bejegyzés óta megváltozott a véleményem róla. Hozzá teszem: hála Istennek! Már-már szégyelltem magam, mikor olvastam a fenti szöveget. "Korábban így gondolkodtam?" Valamiért a hányinger környékezett ettől a bejegyzéstől. No, most hogy sikerült megteremtenem a hangulatot, lássuk, miről is szeretnék beszélni. :D

A fogság áldásai

Tizenéves korban természetes és egészséges jelenség a kíváncsiság. Akaratosak vagyunk, feszegetjük a saját határainkat (is), azért, hogy egyáltalán tudomást szerezhessünk róluk. A biológiai érésünkkel együtt bekövetkezik a serdülőkor, ezzel együtt beköszönt a szexuális vágy. Ez nem csak testileg, hanem lelkünkben is kifejeződik. Mindannyian ismerjük és emlékezhetünk az erős vagy kevésbé erős szexuális vonzalomra, amit a fejlődő, még krízisben levő lelkünk megtapasztalt tizenévesen. Azt se tudtuk mit csináljunk kínunkban. Tinédzsernek lenni hatalmas áldás és néha elviselhetetlen átok egyszerre. Különösen igaz ez a keresztény fiatalokra. Gyülekezetbe tartozó fiatalként a gyülekezet szabályai megfelelő korlátokat nyújtanak a lélek fejlődésében egy adott irány felvételéhez. Belátom, ezek a szabályok esetemben jó kapaszkodóul szolgáltak ezeknek az extrém nehéz éveknek az átvészelésében. 
Az eredeti kampányról.
A maszturbáció kérdése általában tabutéma úgy a gyülekezetben, mint a fiatalok között. A fiatal nem is hozza fel, ha nem érez teljes bizalmat a közösség iránt. Még csak az hiányozna neki, hogy e miatt kiközösítsék, és teljesen kicsússzon alóla az a kevés talaj is, amit a gyülekezetben, a csoportban megtalált. Nincs ez minden társadalomban így. Elő-elő fordulnak a piacon és az interneten olyan, általában konzervatív körökből származó oktatófilmek, cikkek és bejegyzések, ahonnan egy magamfajta tinédzser valamiféle választ talál kérdéseire. Hogy legtöbben miért épp a tiltó válaszokkal találkozunk nem tudom. Érdekes kérdés. Talán a mainstream kereszténységnek nincs más válasza, vagy ha van azt elhallgatja.
Én először, akkor már igen csak űztem az "ipart", egy vallásilag független könyvben, egy szexuális felvilágosító irományban találkoztam azzal a gondolattal, hogy a Római Katolikus egyház Ónán példájára hivatkozva tiltja és bűnként könyveli el a maszturbációt. Ez meg is tette a maga hatását. Úgy képzeltem akkor tetszhetek Istennek, ha tökéletesen betartom a szabályait. Kis időn belül szépen el is kezdtem próbálkozni, úgy gondoltam nem lehet gond. Isten olyan hatalmas, nem jelenthet neki problémát ez a rossz szokás. Olyan lehet mint a dohányzás, függőség. Sok helyen olvastam is, hogy van olyan, hogy pornófüggőség, akkor biztos a maszti is olyan. Lehet nem kell mondanom, hogy első alkalommal nem sikerült leálljak. Se másodszor. Se harmadszor. Sok száz próbálkozás és sok száz elbukás övezi ezeket a próbálkozásokat a legtöbbünk életében, ami sok száz kudarcélményt jelent. Isten nem lehet a hibás, így magunkra kenjük. Biztosan én nem tettem meg a részem. Én nem voltam elég kitartó. Én nem imádkoztam eleget, elég jól, elég áhítattal. Én vagyok az, akin Isten nem segít. Aztán olvastam sikertörténeteket. Olyan fiatal srácokról, akik le tudtak állni, és már hetek-hónapok, egyesek évek óta nem recskáztak. Ha nagyon el szeretnél érni valamit, könnyen elhiszed hogy másoknak, akik hasonlók hozzád sikerült, így biztosítva magad arról, hogy ha neki igen, nekem is fog. Aztán következett még száz ilyen sorminta szerű esemény. Néha teljes fásultság követte a "bukást" - ó erről olvastam keresztény irodalomban, ezt maga a maszturbáció okozza, kimossa az érzelmeket. Máskor teljes kétségbeesés. Ez utóbbi esetekben minden másnál közelebb éreztem magamhoz Istent. Ezt nevezném áldásnak ebben a fogságban. És nem, nem az önkielégítés fogságára gondolok, hanem erre az ördögi körre amibe belekerül az egészséges, fejlődő keresztény ifjú. Arra a következtetésre jutottam mostanra, hogy ez az isteni közelség indirekte ismétlést kívánt. Hisz ha ebben a helyzetben találkozhatok legintenzívebben Istennel, akkor újra és újra el kell jutnom idáig. Ez valójában önbecsapás, mégis mint érzés, Isten jelenléte, az a tudat, hogy ott áll melletted, az eltévelyedett fiú mellett sokat segített a hitem fejlődésében.

A szabadulás kulcsa - reloaded

Tapasztalataim szerint egy mód van a maszturbáció-bűntudat-bűnbánat-maszturbáció-bűntudat-stb. körből való szabadulásra. Gondolkodni kell. Egy barátom is megerősítette ezt a véleményem, mikor elmondta, számára az jelentette a szabadulást, hogy rájött, semmilyen bibliai ige nem igazolja konkrétan az önkielégítés bűn mivoltát. Ő teológus, neki ez jelentette a kiutat. Én a természettudományok és a pszichológia felé fordultam. Jah, és van még egy fontos dolog. Nem elég csak gondolkodni, merni kell ismét feltenni a kérdést: bűn az önkielégítés? Vagy ha azonnal nem is megy ilyen direkten, elég csak felvillantani az a gondolatainkban: előfordulhatnak olyan esetek, mikor nem bűn? Ezek a kérdések bátorságot és önállóságot feltételeznek. Azt, hogy oda merek állni Isten elé, s nem az annyit olvasott könyvekre, nem a sok tíz film mondataira hivatkozva beszélgetni vele a kérdésről, hanem saját érzéseimet megfogalmazva neki, őszintén kételkedni. Hm, nem fogja összevonni a szemöldökét :)

Ez a rész főleg azoknak a fiataloknak szól, akik a kulcsszavakra keresve valahogy eljutottak a blogomig. Ha felmerült benned az, hogy minden rendben van az önkielégítéssel, bátran mondom neked, minden rendben van vele.

Statisztikák - made in China

Amit még megjegyeznék, hogy mikor a maszturbációhoz és a pornóhoz kapcsolódó kérdésekről beszélgetünk, fontos észben tartanunk, hogy ne általánosítsunk. A tiltó könyvek és cikkek, gyakran hivatkoznak elriasztó példára. "A hosszan tartó önkielégítés rontja a szexuális teljesítményt a párkapcsolatban, és korai magömléshez vezet". Igen, biztos vagyok benne, hogy vannak esetek, akikkel ez megtörtént. Vannak olyan emberek, akik számára valamiért annyira létfontosságúvá vált a recskázás (itt nem tinédzserekről, hanem fiatal felnőttekről és felnőttekről beszélek), hogy befolyásolja a hétköznapi életüket. De ezek szerint akkor jobb, ha nem tanulunk meg autót vezetni, mert hallhatunk olyanokról, akik kocsifüggővé váltak. 
Nem szabad elfelejteni, hogy olyan nincs, hogy mindenki. Emberek vannak, mindenki saját családtörténettel, sebekkel és kényszeres dolgokkal.

Mit gondoltok?

22 megjegyzés :

  1. Úgy látszik ez egy mindent kielégítő bejegyzés volt a témáról, hogy senki nem szól hozzá... :-)

    Én magam házasként nem vagyok érdekelt a kérdésben, de az általad írt Ónán példájával dobálózni nem fair, hiszen az ő esetében nem az önkielégítés volt a bűn. Ónán nem akarta, hogy a tőle származó gyermek más családjának a jogutódja legyen (1Móz 38:9), ezért "vesztegette a földre a magot". Istennek ezzel a gondolkodásmóddal volt baja és nem a recskával. :-) Persze a katolikus egyház - nem először - elfelejti hogyan kell kontextusban nézni valamit és inkább farag ebből törvényt, mintsem helyesen értelmezne...

    VálaszTörlés
  2. Sytka, te tudsz arról, hogy ez lenne a kat. egyház véleménye Ónánról?

    VálaszTörlés
  3. Norbs, ezt tényleg tőlem kérdezed? Hát te írtad: "egy szexuális felvilágosító irományban találkoztam azzal a gondolattal, hogy a Római Katolikus egyház Ónán példájára hivatkozva tiltja és bűnként könyveli el a maszturbációt"

    Amúgy már én is olvastam erről valahol, de amúgy még protestánsok is felhozzák néha Ónán példáját!

    VálaszTörlés
  4. Azzal a résszel azt akartam kifejezni, hogy a könyv szerzője ezt állította. Hogy a katolikusok hogy tartják, azt nem tudom.

    Neked mi a véleményed? Bűn vagy nem bűn?

    VálaszTörlés
  5. Bevallom, hogy most csak elhamarkodott választ tudnék rá adni, mert igazán sosem foglalkoztam ezzel. Szerintem lehet bűn is, meg nem is - első belegondolásra nem hiszem, hogy maga a cselekedet az volna, ráadásul a Biblia sem ír róla sehol semmit. Persze itt fel lehet vetni, hogy Jézus azt mondta, ha valaki már kívánsággal GONDOL egy nőre (aki nem a felesége), már az is bűn.

    VálaszTörlés
  6. http://www.ezmiez.com/mentes-nap/

    VálaszTörlés
  7. :-DDDD
    Vala benne igazság :-DDD
    Noha a cigit nem vállalom meg a masztit sem. :-)
    A kávé + pia jöhet :-)

    VálaszTörlés
  8. Norbs, vagány a kép, amit linkeltél! xD

    Ahogy látom, a katolikus álláspontban igencsak helyet kapott Onán esete a maszturbációval kapcsolatban (pl.: http://www.depositum.hu/maszturbacio.html). Holott itt szvsz. egyáltalán nem erről van szó. De ha már nincs egyértelmű szakasz erről, akkor be kell érni olyasmivel, ami viszonylag közel áll hozzá.

    És nem igazán találtam még olyan helyet, ami egyértelműen tiltaná. Jogos Sytka felvetése arról, hogy már a kívánsággal való tekintet is paráznaság. De itt sem szabad általánosítani. Nem lehet azt mondani, hogy "mindenki, aki recskázik paráználkodik a szívében". Nem biztos, hogy a másik ember ugyanúgy működik, mint én. Ahhoz meg nem veszik az ilyen általánosítók a fáradságot, hogy megkérdezzék az egyes embereket.

    Ha meg megkérdeznék, az egyházban elég kevesen mernék a véleményüket felvállalni, vagy mernének őszinték lenni. Ennek oka az, hogy olyan ellenvéleményekkel találkoznak, amikből a szeretet, a megértés, az együttérzés teljesen hiányzik. Nekem pl. egy középkorú nő ne okoskodjon arról, hogy még az éjszakai magömlés is bűn, amiből meg kell térni. Szerintem a hülyeség a bűn, csak ebből sajnos elég kevesen térnek meg manapság. Szóval addig, amíg ilyen okostojások osztják a tutit a maszturbációval kapcsolatban is, nem várhatjuk, hogy bárki is merne őszinte lenni. Mindenesetre jó felvetés!

    VálaszTörlés
  9. Infa ajánlására találtam ide. Én nem tudom miért lenne bűn az önkielégítés? Érdekes, hogy mi mindenből tudnak keresztények bűnt kreálni. Szerintem max akkor nem építő, ha emberek előtt csinálja valaki. Pál is megmondta ne botránkoztassunk meg az erőtleneket.

    De szerintem az sem bűn, ha valaki nem csinálja. Sehol nem olvasom a bibliában, hogy kötelező lenne. Tehát szerintem ez tökmindegy. Kb olyan ez a téma, mintha arról beszélnénk hogy szabad e megvakarnom a hátam vagy nem?

    VálaszTörlés
  10. 1. rész

    Hali,Norbi. Ismét kijátszanám azt az ütőkártyát, amit az utóbbi hónapokban párszor. Már nem emlékszem pontosan, hogy ki mondta, Augustinus vagy Luther (de mindegy, a kettő eléggé egykutya): a szentek legjobb cselekedetei is halálos bűnök.
    Bűn nem az egyes izolált cselekedetek. Hogy egy ószövetségi példával éljek, vegyük a leprát, azt amúgyis asszociálták a bűnnel (újabb állítások szerint valószínűleg nem leprának kell fordítani a héber "cáráát" szót, ugyanis a lepra súlyossága és terjedési módjai nem felelnek meg ennek a Bibliában leírt betegségnek - lásd http://en.wikipedia.org/wiki/Tzaraath - akármi is legyen igaz, az egyszerűség kedvéért továbbra is annak nevezem, értsd jól). Nem hiába asszociálták. Olyan a természete. Szóval arról van szó, hogy egy leprás ember bármihez hozzányúl, fertőző lesz. Ezért a lepra-veszély mindenre érvényes, amit a leprás megérintett. Még ha a legjobb szándékkal is tette, készítette. Az leprás, és nem lehet belőle élet, csak szenvedés és halál. Ennyit arról a kérdésről, hogy az örök életedre nézve bűn-e a recska. Egyértelműen elkárhozol még egyedül ezért is, egyetlen "alkalomért" is a Krisztus kegyelme nélkül.

    Az, hogy földi viszonylatban számítva mit tegyünk, mert ha minden bűn, akkor a karbatett kézzel ülés is... az más kérdés. Az következmények kérdése - szerény és nem annyira bölcs véleményem szerint. Ilyen szemszögből vizsgálva (és most a rossz, ártalmas következményeket nevezzük bűnnek, vagy bűn2-nek ;) ) is szintén bűn2-nek látom ezt. Miért? Mert egy pót"szer". Tulajdonképpen azt jelenti, hogy ha nem kaphatom meg rögtön a nőt, akkor mindegy, oldjuk meg másként gyorsan, mást kihagyva belőle. Márpedig az életünk semmilyen területe nem arról szól, vagyis nem ezt kell megtanulnunk, hogy ne küzdjünk a "real thing"-ért (bocsánat... "real person"-ért :D ), hanem oldjuk meg helyettesítőkkel. A recska (többek között) pedig csak ezt erősíti meg. Válaszd a könnyebb utat, küzdelem nélkül. Nem olyan jó, de majdnem. Fociban ezt nevezik offside-nak/lesnek, és hála Istennek, hogy a fociban nincs liberalizmus, nem engedik meg a könnyebb utat, mert az az egész játékot tönkreteszi... mindenki számára. Valóban, ha Cristiano Ronaldo játszik, akkor az recska átvive focivilágba: les-góloktól elkezdve szimulált faultig minden van, és láss csodát, eléri a célját. A kérdés csak az, hogy jó-e ez neki és másoknak is…? Jó-e, hogy elhiszi magáról, hogy a focimeccs róla szól, és nem a csapatról. Lehet, hogy rossz ajtón kopogtatok, te nem is szereted a focit :))

    VálaszTörlés
  11. 2. rész

    Na, de vissza a jelenséghez. Talán ebből is indulnak ki azok a problémák, amelyeket már említettél, hogy egyeseknek a szexuális életében okoznak zavarokat (szerintem korántsem "vannak, akik...", hanem sokkal inkább "jellemző" - de ez privát vélemény, és le lehet nyugodtan támadni ugyanúgy, mint az "általában"-t). És ezek a zavarok nem annyiban merülnek ki, hogy a csajnak megértőnek kell lennie, és megbocsátani az első félperces menetet, hanem igazából ott kezdődnek, hogy bezavarnak a másikra figyelés című fejezetbe. A "nem akarom elképzelni az életemet a másik nélkül" című fejezetbe.
    Valóban, nincs konkrét ige, ami tiltaná. De ahogy Tim Keller mondaná: It's not a law that changes the heart. It's a story. Például Mózes sztorija. Ő nem recskázott. Azt mondta az Istennek, hogy ő nem akarja elképzelni az életét ez a nép nélkül: „Mégis bocsásd meg vétküket! Mert ha nem, akkor törölj ki engem könyvedből, amelyet írtál!” (2Móz 32, 32) Üdvözülni sem akar nélkülük/egyedül; hát akkor „elmenni” valóságos pár nélkül? Például Jézus sztorija: azért jött a földre, mert nem akarta az ő amúgy is tökéletes életét nélkülünk elképzelni. Igen, lehet, hogy ideologizálok, lehet, hogy egy kicsit belemagyarázok dolgokat, de a lényeg lényege lényegében ez: a recska kicsiben erről szól: megoldom egyedül, nincs szükségem másra. Lehet, hogy ma „csak” a szex. De lehet, hogy holnap már az életem. Lehet, hogy ma még „csak” egy bizonyos ember nélkül. De lehet, hogy holnap már Isten nélkül. A bibliai lepra egyik tulajdonsága ez: érzéketlenné tesz. Ellenben Isten ellenkezőképpen motivál: „Jól van, jó és hű szolgám, a kevésen hű voltál, sokat bízok rád ezután, menj be urad ünnepi lakomájára!” (Máté 25, 21).
    Nincs rá konkrét ige, de van rá nem-konkrét: „Minden dolgotok szeretetben menjen végbe” (1Kor 16, 14). Vagy „Minden, ami nem hitből származik, bűn.” (Róma 14, 23). „Szeresd felebarátodat,mint magadat!” (hogy az Istent még ne is említsük). Ha a szeretet parancsa vagy a hit vesz rá engem arra, hogy egy kétszemélyes dolgot egyedül intézzek el, ha ez vesz rá, hogy arra neveljem magam, hogy nincs szükségem a másikra, elintézem én, akkor majd nyugodt lelkiismerettel fogom megtenni.
    Viszont mindezek mellett még egy dolog fontos. Ha Jézus megbocsátotta/felmentette/helyreállította azt az asszonyt, aki túl sok emberrel akarta megoldani az „elmenetelét” (Jn 8, 1-11), akkor van bocsánat annak is, aki túl kevéssel.
    Véleményeinket kérted :) Uff!

    VálaszTörlés
  12. Megadatott, ufff.

    Előd: Kösz a véleményed. Ez szerintem teljesen rendben van.

    Az keltette fel a figyelmem a hozzászólásodban, hogy az önkielégítést és a szexet párhuzamba állítod, sőt megfelelteted egymásnak. (?)

    Az én gondolkodásomban két külön dologról van szó, az önkielégítés nem a magányosak szexe.

    VálaszTörlés
  13. Megadatott: ufff= egyetértek a hozzászólásoddal, és nem tudok mást elmondani, de úgy éreztem reagálnom kell rá :D

    VálaszTörlés
  14. Norbs,gratulálok! Szerintem megtaláltad az egészséges középutat ebben a nagyon kényes témában! A Biblia nem mond konkrétan semmit erről a témáról,éppen ezért_is_ nem lenne okos dolog "teológiát fabrikálni" az önkielégítésről,-max. irányelveket javasolni. (Pl.: Hasznos dolog törekedni az önmagtartóztatásra.) Egy keresztény fórumon,ahol előjött korábban a téma,ajánlottam a Postot: http://sgforum.hu/listazas.php3?azonosito=exgay&id=1195463580

    VálaszTörlés
  15. A római katolikusok szerintem úgy állnak hozzá, hogy bűn, DE...
    Kb. én is így vagyok vele.
    Érzem - nem is tudom, csak érzem, valahogy a lelkiismeretem ezt súgja - hogy Isten nem nézi jó szemmel, de tudom, hogy képtelen vagyok megállni...
    Bűn, de ha nem mások előtt csinálom, nem dicsekszem vele, nem kötöm mások orrára, hanem bemegyek a "sötét" szobába és nincs ott senki, és úgy csinálom, akkor az azért valahogy más.

    VálaszTörlés
  16. Ehhez a képhez:
    http://goo.gl/k7dX2

    egy nagyon igaz átirat:
    http://goo.gl/vEyvm

    Kösz az ötletet!

    VálaszTörlés
  17. Kedves norbs!

    Jómagam baptista keresztényként (2010-ben tértem meg, nem vallásos háttérből) szintén úgy találtam, hogy senki sem beszél erről a témáról...nyilván mert elég kényelmetlen. Viszont szeretnék megosztani pár gondolatot, és egy kicsit a hitéletemről és hitharcaimról írnék.
    Megtérésem előtt normális párkapcsolatokban éltem (két lényeges volt), bár tény, hogy nagyon kívántam a szexet...ha az embernek gyönyörű nője van, még jó hogy. Később, amikor ezeknek vége lett, és sok ideje egyedül voltam, nagyon kezdett hiányozni...így próbáltam az átélt élményeket "egyedül" megoldani...később, mikor felismertem az Igazságot és megtértem, nagyon meg voltam undorodva az önkielégítéstől, magamtól. Isten megszabadított ebből a függésből (ahogy egy évfolyamtársamat is, akit még a cigitől meg drog-függőségtől is). Mert EZ függőség, ne szépítsük. Isten megszabadított a folyamatos fantáziálástól, a zabolátlan képzeletemtől, attól, hogy minden megtetszett nőről fantáziáltam.

    A hívőéletem során azonban idővel jöttek a kísértések, nagyjából megismertem azt az "ördögi kört", amivel jellemezted ezt az egészet. Ugyanakkor hozzá teszem, nálam nem az "Isten közelsége" volt a "rejtett motiváció". Egyszerűen jól megvoltam nélküle egy darabig, a "nemi érzékenységem" tompult (nem állt fel minden bombanő látványára) de amikor már a második, harmadik vagy negyedik havi magömlés történt (mert a test vágyik rá, kétségtelen...meg elvileg a felesleget amúgy is üríti a szervezet), az akkora kísértést és zavart okozott nekem, hogy elbuktam. Korai időkben gyakran csináltam, de sosem jutottam el az orgazmusig, mert ennek már ellen álltam...így hagytam el lassan. De ahogy mondtam, néha voltak bukásaim. Bár akkor is úgy, hogy nem személyekről fantáziáltam, csak kitalált alakokra izgultam. Azt itt megjegyezném (lévén teológiára járok én is), hogy a hegyi beszédes igerész más feleségéről, "asszonyról" beszél, a paráznaság ugyanis a házasságtörés más néven. Csak ugye, sosem tudhatod, hogy akiről fantáziálnál, az kapcsolatban van-e...akit meg ismersz, nos szerintem ha van benned jóérzés, akkor nem használod szexbálványnak.
    Bálvány...a maszturbálás előtti képek nézegetése vagy fantáziálás magad vagy mások kitalálta alakokról egyrészt elvonatkoztat a valóságtól, így az igazira lehet nem fogsz izgulni, másrészt ezen képek imádása az ami. Nem isteníted, de egy élő személy helyett egy képet "szeretsz"...
    Persze úgy is lehet csinálni a dolgot, hogy nem gondolsz semmire, jól tudom. Csak akkor nincs más motiváció, mint a kéj. És az meg van írva, hogy a bujaság, kéjelgés hajszolása, a test gerjedelmének táplálása és kielégítésére való törekvés bűn.
    Efézus 5:3-17; Kolossé 3:5-10; 1János 2:16.; RÓMA 13:13-14; 1THESSZALONIKA 4:3-5

    Utóbbi kettőt különösen ajánlom elolvasni.

    VálaszTörlés
  18. Lényeg: Ne tápláljátok a test kívánságait, DE Öldököljétek meg azokat, a test és szemek kívánsága NEM az Atyától van hanem a világtól, testeteket szentségben bírjátok ne kívánság gerjedelmével.

    A legfontosabb pedig talán ez:
    Kolossé 3:17. És mindent, a mit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.

    Nem tudom hogy vagytok vele, de kétlem, hogy bárki Jézus nevére és dicsőségére tudna önkielégíteni...lehet áltatni magatokat, hogy "hálát adok a gyönyörérzetért" meg "a nemi vágyat Isten alkotta belém"...ezeket lehet és így van. De ez nem igazolja ezt a cselekedetet, mert Isten a farkunkat vizelésre és közösülésre alkotta. EZ a rendeltetése. Egy nő szeretésére és nemzésre. Azért olyan az alakja amilyen, azért úgy működik...és ha már a kezed látványára feláll a farkad semhogy egy nőre, az elég gáz.
    A katolikusok az érvelési rendszerükben elrontottak pár dolgot, de az alapgondolat (és neméj igehelyük) jó. A testünket rendeltetés szerint kell használni, nem úgy ahogy nekünk tetszik, meg van írva:
    1Korinthus 6
    19. Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?
    20. Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, a melyek az Istenéi.

    Ezért bűn pl. a tetoválás (bár ha szent szimbólumokról van szó, nyilván az lehet kivétel...főleg ha a megtérésre emlékeztet), mert a bőrünk nem arra való, hogy rajzoljunk meg írjunk rá. Ennyi. Nem azért van és kész...idővel ha csak tintáról van szó, le is mosódik...hiábavalóság.
    Az önkielégítés is hiábavalóság...mert sosem tudod egyedül kielégíteni a vágyat, mindig kelleni fog, és kísértést fog jelenteni bűnök elkövetésére...legyen az nemi erőszak, vagy hogy engedj egy vamp nő csábításának...(aki lefekszik férfiakkal aztán kirabolja őket).

    Mindent összevetve, ahogy már Apostol is megjegyezte fentebb, én is úgy vagyok vele, hogy ha el is hitettem magammal, hogy nem bűn, mert hogy "konkrétan nincs a Bibliában, hogy bűn" (amúgy a farkad seggedbe dugását, önszopást, pedofíliát sem említi, de azért valahogy értjük, hogy ezek gonosz dolgok), akkor is ÉRZEM, hogy gonoszság. Ha megtettem, vagy megakartam tenni, utána nem tudok úgy imádkozni, hogy ne bánjam meg...nem tudok úgy Isten elé állni, hogy "figyu szerintem ez nem bűn"...képtelenség, mocskosnak érzem magam Isten előtt amiatt. Meg kell alázkodni, és megbánni, különben nem marad más, mint az ítélet valami szörnyű várása, ami megemészti az ellenszegülőket.

    És még annyit, hogy a zárójelben említett dolgok (pedofíliát leszámítva) szintén maszturbációk...na most akkor nem mindegy, hogy a kezeddel vagy mással (vagy "segédeszközökkel") csinálod? Egyik bűn a másik nem? Ugyanazt csinálod. Ugyanolyan hiábavalóság, ugyanolyan tisztátalan (a magömlés ugyebár tisztátalan ez meg van írva), ugyanolyan öncélú rabszolgaság a test vágya alatt. Mi nem a bűn miatt halott test rabszolgái kell legyünk, hanem Istené. A test gerjedelmét megöldökölni kell, nem engedni neki, nem kielégíteni.
    Azt már csak úgy csendben jegyzem meg, hogy az önkielégítés legyengít, ha gyakran csinálod kopaszodást, önbizalomhiányt, prosztatarákot, prosztatamegnagyobbodást okoz...és persze vissza veti az izomfejlődést is.

    Ha nem lenne bűn, Isten nem szabadított volna meg tőle, ahogy mást is, a cigitől, alkoholtól, drogtól is.

    Végezetül annyit mondanék neked norbs, hogy nagyon eltévelyedtél. Akkor szóltál igazat 2006-ban...most viszont igaz rád az ige:
    Efézus 5
    5.
    Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
    6.
    Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.

    Megcsalod az embereket üres beszédekkel...

    Efézus 5:17. Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.

    Térj meg, amíg nem késő. Mert nagyon tévelyegsz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. @Ismeretlen: mióta ezt a bejegyzést írtam már ateista vagyok, szóval tényleg nagyon eltévelyegtem. Ha meg akarod őrízni a hited azt ajánlom, soha többé ne nyúlj a farkadhoz.

      Örömmel és barátsággal :)

      Törlés
  19. A keresztről még elfelejtettem szólni:


    Máté 10
    38. És a ki föl nem veszi az ő keresztjét és úgy nem követ engem, nem méltó én hozzám.
    39. A ki megtalálja az ő életét, elveszti azt; és a ki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.

    Jézus itt azokról a dolgokról beszél, amiket elhagytunk és el kellett hagynunk az Ő követéséért.

    EZ a mi keresztünk. Ha a test kívánságához ragaszkodsz és annak engedsz, ha a gyönyörhöz ragaszkodsz, akkor megveted Istent...ha a hiábavalósághoz ragaszkodsz, ha a mulandóhoz ragaszkodsz, azzal együtt múlsz el te is, és nem látsz örök életet.

    De ha elhagyod ezeket a "gyönyörű" de bűnös dolgokat Istenért, ha életedet az Ő kezébe adod, ha a testi helyett a lelkit vágyod, megtalálod az életet. Jézus az élet. Az út. AZ igazság.

    Aki nem veszi fel a maga keresztjét (és ez minden férfi keresztje), az NEM MÉLTÓ Jézushoz. Valahogy nem tudom elképzelni, hogy Jézus, aki 100% lelki ember volt, a test kívánságait hajszolta volna...szerintem ti sem. Mivel Ő nem csinálta, mi se csináljuk...talán Isten pont azért nem szólt róla konkrétan, mert annyira egyértelműnek kéne lennie, hogy keresztény ilyet nem csinál. Önmegtartóztatás. Önuralom. Uralkodj a testeden, ne az uraljon téged. Uralkodj magadon, és Isten uralkodjon rajtad. Ne fordítva.

    VálaszTörlés